Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Kőhegyi Mihály: Egészségügyi ismeretek népszerűsítése a Hasznos Mulatságok 1833-as évfolyamában

közlésére is engedélyt kapott, Hazai és Külföldi Tudósítások név alatt folytatta vállalkozását. 1828-ban bekövetkezett haláláig ő szerkesztette a lapot. Özvegye — Perger Anna — azonban már kénytelen volt eléggé gyenge kritikájú ügyvédeknek átengedni a szerkesztést. 1817-től, hetente kétszer szépirodalmi és ismeretterjesztő melléklapként megjelent a Hasznos Mulatságok. A törzslapnak ez az enciklopédikus tartalmú toldaléka verseket, elbeszéléseket, életrajzokat, földrajzi cikkeket, érdekes külföldi híreket, találós kérdéseket és természettudományi tudósításokat egyaránt hozott. Mondanunk sem kell, hogy a természettudományi rész érdekel bennünket a legjobban, hiszen közöttük — fogjuk látni — orvostörténetileg is érdekes és értékes anyag rejtőzik. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat s ahol erre szükség mutatkozik, jegyzetekkel kísérjük azokat. A pesti és budai lakásokban, úgy tűnik, már ebben az időben is (1833), sokat kellemetlenkedtek a svábbogarak (vagy ahogyan a cikk írója óvatosságból nevezi: fekete bogarak), mert az első orvostörténeti vonatkozású rövidke hír ezek irtásával foglalkozik: „Végy kemencze kormot, elegyítsd egy kis összemorzsolt kenyérrel, vagy egy marok sűrűre főit borsóval, tedd estennen olly helyre, hol ezen hívatlan vendégek tartózkodnak. Ezek majd mohón esnek neki, torkig laknak belőle, de torkukra is fog forrani, mert a' belőle ettek egy lábig ledöglenek." [45], A nyavalyatörés ellen bazsarózsa ecetet ajánl: „Minthogy ezen eczetet mint igen hathatós gyógy- és védszert a' nyavalya törés ellen sokan ajánlják, magasztalván kiváltképen annak szív erősítő tulajdonságát, tehát emberi kötelességemnek tartam az említett súlyos nyavalyában sínylődök vigasztalására annak készítése módját köz hírré tenni, melly e következő: szedd meg a basa vagy pünkösti rózsa piros szirmait, hadd egy nap s egy éjjel fonnyadni, tedd mázos vagy kő korsóba, vagy mi még jobb, üveg palackba, tölts reá jó erős bor eczetet, tedd langyos helyre s hadd ott állani G hétig ekkor szűrd más tiszta palaczkba." [46]. Hírt ad a „vízzel töltött nyoszolák" feltalálásáról és készítéséről: „Külföldön mostanság a' beszélgetések fő tárgya a' vízzel töltött nyoszolák új készítése. Ezen elmés találmány nem egyéb mint egy 6—7 hüvelyk mélységű vízzel töltött 's alól fölül viztül ált nem hat-