Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

náthaláznak nézte. A fiúcska utolsó kapocs volt szülei felbomló házasságában. Aztán a kis sírhalom végkép összefűzte a két bánatos embert, akik egész életükben az orvost vádolták. Hogy teljes legyen a gyűjtemény, ismerkedjünk meg az F. F. rejtélyes gyógyulása c. rövid novella, nem a legszimpatikusabb orvosaival. F. F, felügyelőt tűrhetetlen szagok állandó észlelése gyötörte. Orvoshoz fordult. Az egyik Hysteria olfactoria-nak tartotta és értekezést írt róla egyik bécsi lapba. ,,Ön a szag Macbethje, aki az orrával kísérteteket szagol"., mondta szellemeskedve. A másik, fiatal lélekbúvár a gyermekkor utáni sóvárgást véli felismerni e különös jelenségben. A beteg természetesen nem nyugszik meg és harmadikhoz fordul. Az aztán telibe talál. „Évtizedes orvosi gyakorlattal" a beteg zsebét tapogatja meg, s kihúzza belőle a csomag romlott sajtot. Nyilván tréfából csempészte valaki oda.... „Diadalmasan lobogtatta meg azt a leletet, mint híres sebészek műtéteknél a kórokozó daganatot, és azt a fölöttébb becses tanácsot adta a betegnek, hogy máskor ne hordjon a zsebében oly sokáig sajtot F. F. főfelügyelő az orvosi tanácsért ötven koronát nyújtott át, melyet az orvos eleinte vonakodott elfogadni, de aztán engedett neki. Mindenesetre, gondolta, egy tégla a harmadik emeletes házhoz.".... Létezik Moviszter és létezik ez utóbbi típus. Szerény ismertetésem Kosztolányival zárom. A teljesség igénye nélkül önkényesen válogatott mozaik-darabokból raktam össze azt a sajátságos képsorozatot, mely sokszínű és árnyalt, mint maga az élet és igaz, mint az irodalom. Érdemes foglalkoznunk vele, hiszen orvosokról szól mindenkinek.