Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Szállási Árpád: Az orvos alakja a magyar szépirodalomban I. rész

mint fehér hunyor (Helleborus) és kapottnyak finom porából nyert tüsszentőpor. Az életkedv visszanyerésére a nagy emberbarát az alkoholkúrát tartotta alkalmasnak, hogy a feléledtek nyelve is megoldódjon egyúttal. Diadalma kisasszony öngyilkossági szándékának kiváltó oka a következő: nagy szerelme, Kis Miklós amerikai párbaj áldozata lett, ami azt jelenti, hogy nyomtalanul el kell tűnni arról a vidékről. így került a tengeren túlra, s lett belőle Kíssmi Clos (visszamagyarítva: csókolj meg Kolozs) fogorvos New-Yorkban. Egészséges néger fogakat ültetett a fehér emberek ínyébe, egy senkinek el nem árult csodabalzsam segítségével. Megjelenik az újkor csodagépe, a Röntgen, kellő titokzatossággal körítve, mintegy az író friss érdeklődését bizonyítandó. Visszatérve Zentay Diadalma történetéhez, az amerikai csoda fogorvos hazajön, vízbe veti magát és a két szerelmes a mentőállomáson talál egymásra. Tovább ismertetve a fantasztikus álom történetét, elvégzik a koponyalékelést az álmodón.. „Egy acélcső, melynek az alsó széle sűrű fűrészfogakkal van ellátva; egy gép hozza sebes körforgásba, s mélyeszti alább, A fogascső közepében van egy acél szeg, mely elébb a csontba benyomul, hogy a cső forgását biztosítsa. Igazán tökéletes eszköz. Fejet kell hajtanom az orvostudomány előtt"... Az utolsó fejezet, a szív mártírjai szépséges Stelláján is elvégzik a trepanálást. Egy „hóttetemet vesznek ki az „agyhátúljából". Lehet öregkori hypochondria és tudományos érdeklődés kivetülése ez a fantasztikus regény-ciklus. Számunkra különösen érdekes színfolt, utalás egyben a múlt századvég gyógyítási viszonyaira. Jókai nagy utóda a realista Mikszáth, a századforduló előtti és utáni Magyarország vesébelátó ismerője, megörökítője, mosolyogva bírálója. Nos, a nagy szatirikus, híven a világirodalom epés tollú alkotóihoz — élén Molière-rel — kevés jót mond az orvosokról. Egyik méltatója, Nagy Sándor szerint Mikszáth orvosai egy-két kivételtől eltekintve „hivatásos emberölők". Hogy ezt az elfogultságot milyen személyes okok motiválhatták, Mikszáth életrajzában magyarázatot találhatunk rá. Mária huga 16 éves korában tüdővészben pusztult el, anyja a kolerajárvány áldozata lett, legkedvesebb gyermeke, Jánoska difteritiszben halt meg. Az orvosok mindannyiszor tehetetlenek voltak. Még a silány jellemű szereplők közül is kilóg a Fekete kakas című