Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Sournia, J. C.: Pierre Franco és a reneszánszkori francia sebészet

valóban volt protestáns orvosa, Mazille, aki ezt egyáltalán nem rejtette véka alá. Lehetséges, hogy Paré majdnem magáévá tette a reformációt, de egész életalkonya a katolikus egyház kebelében játszódott le, az egykorú plébániai anyakönyvekben több ízben keresztszülőként szerepel, és nemcsak hogy katolikus földbe, hanem templomba temették. Márpedig ezt nem tűrték volna, ha a legkisebb mértékben is gyanús lett volna: hiszen 1590-ben, a Liga korszakának delelője idején halt meg Párizsban, ahol a város papságának többsége nagyon erőteljes protestáns ellenes szélsőségnek hódolt. Franco nagyon különbözött Párétól, és szerintem vándorló életét úgy kell felfognunk, mint a református valláshoz való ragaszkodásának bizonyítékát. * Itt az ideje, hogy most a sebész Franco életművének részleteibe bocsátkozzunk. Először is soroljuk fel azokat a tárgyakat, amelyek leginkább érdekelték, s amelyek közül sok neki köszönheti a tökéletesítését. Első könyvét csaknem teljesen a sérveknek szentelte. Számos változatot ír le, s ezekből egynémely a herezacskók daganatára vonatkozik, így leírja a vízsérvet, a vaginalis vérömlenyt, a „húsos sérvet", ami kétségtelenül a here rákja. Szemben a kiherélő sebészekkel, akik úgy szabadították meg betegüket a herezacskó sérvétől, hogy eltávolították belőle a herét, Franco megmutatja, hogyan lehet függetleníteni a zacskót és elválasztani a hozzája tapadó szomszédos szervektől anélkül, hogy csonkításra lenne szükség. Leírja a visszafejleszthetetlen sérv operációját és bemutatja, hogyan kell operálni a kizárt sérvet, hogy ti. tágítani kell a nyakát szikével ejtett bevágással, amelyet a here és a zacskó közé óvatosan bevitt barázdált szondán végzünk. Ezt a beavatkozást tehát a nagy cseplesz esetleges resectiójával együtt elsőként írja le. Ambroise Paré, aki inkább a traumatológia terén volt szakember és aki sérveket nem operált, egész fejezeteket másolt le szószerint Franco könyvéből, természetesen anélkül, hogy idézte volna. Szerzőnket nagyon érdekelte az urológia; pontosan meghatározta és népszerűsítette a gát oldalsó felvágását és a vesekőnek a vesehólyag metszésével történő eltávolítását, amit „kis apparátus-