Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)
Mann Miklós: Adalékok dr. Schönstein Sándor tevékenységéhez
Az idézetek alapján Schönstein levonta a tanulságot: „Totis e könyvében végre megmutatta igazi arcát, és olyan ideológiai állásfoglalásról tett tanulságot, amely díszére vállnék bármely legreakciósabb klerikális írásműnek, vagy fasiszta szónoklatnak." A cikk befejezésében Schönstein kifejtette a szocialista orvosok nézetét. Ők sem tartják ideális megoldásnak az abortuszt. „Amig azonban biztos fogamzásszabályozó módszerrel nem rendelkezünk, amíg széles néprétegek az ismert módszereket sem alkalmazhatják részben gazdasági, részben társadalmi okokból, addig igenis változatlanul fenn kell tartanunk ama követelésünket, hogy az abortusz kórházakban való ingyenes elvégzése lehetővé tétessék olyan esetekben, ahol azt egészségi, eugénikai, vagy szociális szempontok indokolttá teszik." „Sürgős, vagy nem sürgős?" című írásában [24] egy megtörtént esetet kommentált. Az Országos Orvoskamarai Közlöny május 15-i számában ugyanis egy felirat jelent meg, melyet a Székesfehérvári Orvosi Kamara az Országos Orvosi Kamarán keresztül a belügyminiszterhez intézett. A felterjesztés szerint az ácsi gyakorlóorvos rendelőjében megjelent Kovács Mihályné parasztasszony nyolc hónapos beteg gyermekével. Az orvos a gyerek állapotát életveszélyesnek találta és mentőautó igénybevételét javasolta. A mentők Komáromból kijöttek, de útközben — kórházba érkezés előtt — a gyermek meghalt. Felmerült a probléma: ki fizesse ki a mentőautó költségét? A gesztesi járás főszolgabírája „igazságot szolgáltatott". Mivel a szülő teljesen vagyontalan (szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezik) az illetékes községi orvos nem is látta a beteget, a kórház pedig már nem fogadta, tehát a szállítást javasló „ácsi magánorvost kellett a felmerült költségek viselésében marasztalnom, mert az ő mulasztása folytán történt a mentőgépkocsi igénybevétele igazolás nélkül" [25]. Schönstein rámutatott, hogy az orvosok ebből az esetből megtanulhatják : nemcsak a beteg érdekét kell szem előtt tartani. Hiszen — vetette fel a kérdést — „ezek után melyik szegény falusi orvos fogja megkockáztatni, hogy horribilis autóköltségeket fizettessenek vele." Mert szegény beteg esetén — ki nem tudja kifizetni a mentőautót — a bürokratikus ügyintézést kell majd végezniük és közben esetleg elmúlhat az élet mentésére szolgáló rövid idő." Végül gúnyo-