Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Regöly — Mérei Gyula: Testtorzítás — testdíszítés

leányainak jellegzetes fejformáját. Szobrok és képek alapján palaeopathologus nem állíthat fel kórismét, legalábbis nem a biztonság erejével, legfeljebb megemlítheti, mint lehetőséget. Ebben az esetben sem mondhatunk többet, mint hogy nem kizárt sőt valószínű, de semmiképpen sem bizonyított, hogy Nofretete és leányainak koponyáját mesterségesen torzították. Elképzelhető azonban az is, hogy a koponyaalkat egyszerűen családi adottság, öröklött forma. Magam is vizsgáltam olyan koponyákat (avar kor, ázsiai hun), ahol igen tetemes mértékben alakult ki skaphokephalia, amely bizonyosan meg volt az életben, mert nem állott fenn postmortalis, másodlagos torzulásra utaló jelenség. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy Nofretete, akinek berlini színes szobrának láttán három és fél évezred után is megcsodáljuk szépségét, nemcsak címei között viselte a „nebt per aá-t (a ház nagy úrnője) jelzőt, hanem Ó-Egyiptomban szinte szokatlan módon vett részt férjének küzdelmeiben és a hivatalos állami eseményekben. IRODALOM 1. Berkhan O. .* Über Makrokephalie in der Familie des Pharao Amenophis. Arch. Antrop. NF. iS:155, 1919. 2. Broca P. : Sur les accidents produits par la pratique des déformations artificielles de crânes. Bull. Soc. Anthrop. Paris. 2:417, 1879. 3. Dawson, W. JR. ; Artifical deformation of the Skull. Lancet, 1376, 1927. 4. Dingwall E. : Arteficial cranial deformation. London, 1931. 5. Hippokrates .* („Die Werke des Hippokrates", ed. R. Kapferer und G. Sticker, 1-12, Stuttgart-Leipzig 1934.) 6. Herodotos : Neun Bücher der Geschichte (ed. Goldhagen, München—Leipzig, 1911.) 7. Holländer E. : Aeskulap und Venus. Berlin, 1928. 8. Konrád J. : A rendellenes koponyaalkat elmekórtani jelentősége. Term. tud. Közi. 1892. 9. Lima limata conciliis constitutionibus synodalibus, et valus monumentis quibus... Romae, 1763. 10. Lenhossék, J. : Die künstlichen Schädelbildungen im algemeinen und zwei künstlich verbildete makrokephale Schädel aus Ungarn, Bpest, 1878. 11. MoodieL.R.: Paleopathology, Urbana, 1923.