Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

[értsd: fejre] valo fátyol (LC. 545. instita); Före valo fatiol Lengetek keskeno alias zellös (NC. 572. instita) Feietske (LC. 163. capitellum, capitulum); •—• | Feies (LC. 163. capitulatus, capitulatum); <~ j Feietlen (LC. 15. acephalus); <v | Eb feiw emberek [értsd: ebfejű emberek] (LC. 284. cynocephali); — | Három feyw (LC. 1085. triceps); Három ßegü (NC. 1181. triceps) [ Hozzu feiw, kin wlö homlokú (LC. 193. cilones); ^ | Két feiw (LC. 130. biceps); Ket fejő (NC. 121. biceps) | Nagy feiw (LC. 163. capitosus); — [ Eztelen zeles, feie furt kegyetlen (LC. 1116. vesanus); *——• Látható, hogy a fej szó mai formájában csak ragozott alakokban, származékokban és összetételekben fordul elő, egyébként alanyesetben: fő, fű. Még a búzafej is: Buza fw (LC, 998. spicilegium). Fö alakban: Fó vei fw. Derék summa (LC. 1(53. caput); — j Fö fáiás (LC. 181. cephalgia); ^ | Fóbe iáro vetek (LC. 163. capital); — I Fóböl le folio neduesseg nátha (LC. 923. rheuma); ~ | Főnek meg hiulása, balyokázás (LC. 301. delirium); Főnek meg hiulaja, vagi hagimaz [értsd: hagymáz] (NC. 296. delírium) | Borcza [h. orcza] as főnek első reze (LC. 982, sinciput); orcza az fwnek aljo reße (NC. 1070. sinciput) j. Vö. még a fű alakhoz tartozó adatok közül: főben járó dolog, főnehezedés. Fű alakban : Fö vei fw. Derék summa (LC. 163. caput) ; — | Bor italtul valo fw fáiás, szédelgés (LC. 167. caros) ; Bor italtol valo föfajas (NC. 157. caros) | Fw kozmossag [h. fw koszmóság] (LC, 823. porrigo); Fw kozojsagh [értsd :fejkoszosság] (NC. 888. porrigo) I Fwbe iáro dolog (LC. 163. capitalis); főben jaro dologh (NC. 153. capitalis) | Niátatul [h. Nátháiul] valo nehéz fwfaias, fw nehezedés (LC. 464. gravedo) ; Nathatul valo nehéz fw = főnehezedés (NC. 483. gravedo). Fejkoponya Lásd: főkopcnya. Fekete 'niger' Fekete (LC, 75. anthracinus) ; — | Homályos, fekete (LC. 109. ater) ; <-w | Fekete (LC. 259. coracinus) ; «—' | Fekete, kormos (LC. 444. furvus); — | Fekete (LC. 698. niger); ~ | Fekete (LC. 715. obniger); i~ | Igen fekete (LC. 786. perniger); — J Fekete zeg, feketés [h. feketés] (LC. 1019. subniger); Feketejegh, feketés (NC. 1114. subniger) | Feketés (LC. 535. infuscus); ~ I Feketés, fekete zinw (LC. 712. obater); <-w | Feketeség (LC.