Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Büky Béla: A Calepinus-szótár magyar orvosi szókincse (1585, 1607)

tem (NC. 1080. specto) j Meg vakítom, eggyk szemét ki tolyom, kantsallá teszöm (LC. 357. eluscare) ; Meg vakitanj egi Bemet ki tolnj kanczallia tennj (NC. 358. eluscare) | Rakua zemmel (LC. 723. oculeus) ; ~ | Szömtwl szömbe .. . (LC. 259. coram) ; Szemtul Bembe (NC. 254. coran) | Zemes [olv. szemes] (LC. 723. ocellatus, oculatus); <——• A „szemes" származék másik, ,cautus, figyelmes, gondos, elővigyázatos' jelentésére számos adat van, ez viszont nem anatómiai vonatkozású. | Tsőpőgő petsenyes szömw (LC. 007. lippus); Czöpögö peczenjes czipas ßemw (NC. 038. lippus) I kitsin, (auagy) tsik szőmw (LC. 014. lucinos); kiczin vagi czik ßemü (NC. 047. lucinos) | Tsokaszemw (LC. 457. glaucopis); Czoka ßemw (NC. 474. glaucopis) | Kantsal, fel szömwl (auagy) egy szőmw (LC. 296, defioculus) ; Kanczal fel Bemu [olv. fél szemű] (NC. 290. defioculus) | Egy szemw, kantsal (LC. 619. luscus); r*j \ Egy zemw, fel zemvv" (LC. 1138. unioculus); Egi ßemw (NC. 1228. unioculus) | Homály ob [h. homályos] zömw kantsal: vaklyos (LC. 685. myopes); Homalios ßem kanczal (NC. 728. myopes) j kitsin, (auagy) tsik szőmw (LC. 614. lucinos); kiczin vagi czik ßemw (NC. 647. lucinos) ] Tsőpőgő petsenyes szőmw (LC. 607. lippus); Czöpögö peczenjes czipas ßemw (NC. 638. lippus) I Zemetske (LC. 723. ocellus); —> | Zöme ki vaiot, vak . ., (LC, 736. orbus); Szeme kivajot vak (NC. 792. orbus) | Halyag, szem fáiás (LC. 590. lema); — j Zöm faias, petsinesseg, kantsalsag (LC. 731. ophthalmia); Szemfajas. Peczenjejsegh Kanczaljagh (NC. 786. ophthalmia) j Fw auagy szóm intéssel meg vetőm (LC. 6. abnuo); fö auagi ßem intejsel meg vetem (NC. 7. abnuo) | Szöm oruosság (LC. 216. collyrium); Szem orvojsagh (NC. 207. collyrium) | Egy szempillantás (LC. 671. momentum); Egi ßem pillantás (NC. 711, momentum) | Az my egy szem pillantásba lezen (LC. 671. momentarius) ; Az mi egi ßem pillantásba leße (NC. 711. momentarius) j Szöm sárgasága (LC. 495. hypochysis, siue hypochyma); Szé jargajaga (NC. 515. hypochysis, sive hypochyma). Szöm alakban: LC. általában „szöm" alakban, NC. viszont „szem" alakban közli az adatokat. A fenti adatoknál párhuzamosan adtuk LC. és NC. adatait, miként másutt is. Volt néhány olyan eset, ahol sem LC.-nél, sem pedig NC.-nél nem találtunk „szem"