Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

járvány, az 1831. és 1855. évi kolera pusztításait fel tudjuk mérni" [3]. A további irodalmi adatgyűjtés azonban arról győzött meg ben­nünket, hogy nem az adatok hiánya, hanem ellenkezőleg, azok rend­kívüli bősége az, ami nehézséget okoz és arra ösztönöz, hogy a kutatást a legfontosabb, legnagyobb méretű járványokra, első lépés­ben az 1831—32. évi kolerajárványra korlátozzuk. A Magyar Tör­téneti Bibliográfia 1825—1867. éveket felölelő kötetében egyedül az 1831. évi kolerajárványról 102 dolgozatot sorol fel és ezt még távol­ról sem tekinthetjük teljes irodalomnak [4], Az 1831. évi kolerajárvány feldolgozását indokolta az is, hogy az erre vonatkozó adatokat, jelentéseket, rendeleteket a Helytartó Tanács eredeti irataiból Linzbauer Xavér Ferenc pontosan le­másolta és nyomtatásban megjelentette. így az eredetivel egyen­értékű forrásanyag igen jól hozzáférhető, ami a kutatómunkát nagymértékben megkönnyítette [5]. A levéltári kutatást éppen ezért csupán arra korlátoztuk, hogy néhány legfontosabb okmány Linzbauer által közölt másolatát az eredetivel vetettük egybe — mint pl. a királyi biztosok kiküldetését elrendelő tanácsülési határozatot [6], illetve néhány számszerű halálozási adat megbízhatóságát más forrásból származó eredeti adatok segítségével kíséreltük meg értékelni [7], Az átolvasott dolgozatok túlnyomó többsége orvostörténeti, kisebb hányada pedig általános történeti nézőpontból foglalkozik az 1831. évi kolerajárvánnyal. Utóbbiak közül kiemelkedik Tilkovszky Lóránd kandidátusi disszertációja, amely közvetlen összefüggést keres a járvány és az északkeleti vármegyékben ki­robbant parasztfelkelés között [8]. Tudatában vagyunk annak, hogy amikor az 1831. évi kolera­járvány demográfiai értékelésére teszünk kísérletet, nem könnyű feladatra vállakozunk. Úgy véljük, hogy jelen munkánk további elemzések kiindulópontját képezi csupán és adalékul szolgál a XIX, századi népességfejlődés vizsgálatához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom