Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

ill. 0,09-et kitevő mortalitási arányszám relatív különbsége 12,50%. Három tizedesre számolva a relatív különbség csak 6,024% volna. Éppen egyes ilyen kis halálozási esetszámok, illetve viszonylag alacsony lélekszámok miatt nehéz az egyes törvényhatóságok mortalitását helyesen értékelni, néhány megállapítást azonban így is megengednek adataink. A kolera súlyosságát tekintve igen nagy különbségeket találunk az ország egyes északi, északkeleti, északnyugati vármegyéi és a délnyugati vármegyék, valamint az Erdély határán fekvő Krassó megye között. Az általunk becsült lakosságszámhoz viszonyított arányszámokat alapul véve a járvány legsúlyosabban érintette Abaúj (8,9), Nyitra (7,19), Zemplén (7,18), Sáros (0,59) és Pozsony (0,12) vármegyéket, leginkább megkímélte viszont Vas (0,01), Zala (1,03), Somogy(0,08), Krassó (0,09) és Ugocsa (0,28) vármegyék lakosságát. A járványtól teljesen mentes azonban egyetlen törvényhatóság sem maradt s az országos 2,80-as mortalitási arány is mutatja, hogy a kolerajárvány igen súlyosan érintette hazánkat, egyes vidékeken pedig egyenesen katasztrofális méreteket öltött. Mindenekelőtt a kis területi egységeknél elkerülhetetlen esetlegességek kiküszöbölése végett a továbbiakban a vármegyéket biztossági (hadbiztosi) kerületekre, ill. királyi biztosi körzetekre összevonva vizsgáljuk. Az egyes hadbiztosi kerületek területe és lélekszáma egymástól eléggé eltérő. A budai kerület, pl. több, mint háromszor annyi lakossal rendelkezik, mint a szomszédos besztercebányai, amely mind között a legkisebb. Az elhaltak számában még nagyobb, maximálisan csaknem tízszeres különbségek vannak. E csoportosításból is kitűnik, hogy a járvány a Felvidéket rendkívül súlyosan érintette: a pozsonyi (5,24), a kassai (5,11) és besztercebányai (3,42) kerületek mortalitási aránya olyan méretű járványról tanúskodik, amely már a népesség további fejlődésére is tartós hatást gyakorolhatott. Maximális (7,58%-os) eltérést a kétféleképpen számított arányszámok között a kassai kerületnél találunk, amely lényegében a mintegy 100 ezret kitevő lakosságszám-különbségből adódik. A járvány leküzdésére kiküldött királyi biztosok körzetei százezres nagyságrendű lakosságszámokat foglaltak magukban, ezen belül a legkisebb népességgel rendelkezett az Abaújvár és Torna