Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói

[25] OL Acta Consistorii 1775. június 9. [26] Huszty Z. T. a 2Lj egyletben id. műve, I. k. 110. o. [27] OL HTT „Huszty Teofil" címszó alatt, Index actorum in negotio sanitatis, Repos, and Fase. Mens. No. 2602. [28] Bratislavai állami levéltár (Archívne oddelenie Krajskej správy Ministerstva vnútra), Pozsonymegyei kongregációk jegyzőkönyvei, 1777, deter. 585, décret. 632. [29] OL Magyar udvari kancellária, Hung. Pállfyana, fasc. 18. nr. 29. Magyarországi tudós társaság megalapításának a terve, 1772. március 26.-áról, mely mögött valószínűleg Tersztyánszky Dániel, Weszprémy István, Windisch Teofil Károly, Seivert, Czirbesz, Jonas, Klein Mihály és Sámuel, valamint Ab Hortis Keresztély (Sámuel) álltak. Egyebek között indítványozza, hogy a Társaságba elsősorban az evangélikus ifjakat kapcsolják be: „Das wäre umso bedeutlicher, als die acatholischen academici in Teutschland, ja selbst in Engelland und Holland ihre Gelehrsamkeit samlen, wo nur gar zu sehr prineipia in Schau gehen, welche auf die leyder so stark einreissende Freygeisterey oder doch wenigstens Gleichgültigkeit in Religionssachen hinauslaufen und auch nicht allzeit mit dene Prinzipijs eines Monarchischen Staats vereinbar sind". De Luca Ignác, osztrák korabeli jogász „Vorlesungen über die Österreichische Staatsverfassung" c. művében (Bécs 1792, 223. o.) a következőképpen határozza meg a szabadgondolkozásúakat: „Was eigentlich Freygeisterey sei, ist zwar in keinem unserer Gesetze genau bestimmt, doch scheinen sie den Atheismus und was diesem ähnlich ist, darunter zu verstehen". [30] Neve az immatrikulációs és promóciós anyakönyvben is előfordul, de előző bécsi tanulmányai egyik helyen sincsenek feltüntetve. Viszont más forrás •—• 1. a 29—30. oldalon — ezt kétségen kívül bizonyítja. [31] Teljes címe: „Freymüthige Br'efe an Herrn Grafen von V. über den gegenwärtigen Zustand der Gelehrsamkeit der Universität und der Schulen zu Wien. Frankfurt und Leipzig 1774". Annak idején nagy feltűnést keltettek és szerzőik után a rendőrség kutatott. Az orvoskarra vonatkozó részeket a szerző „Helm" névvel írja alá. Szerzőik Weber szerint (Litteratur der deutschen Sîaatsgeschichte) Johann Tobias Sattler, Johann Franz Mieg és Johann Michael Offsprung voltak (Dr. Erna Lesky, az Institut für Geschichte der Medizin der Universität Wien vezetőjének közlése alapján). A leveleket szabadgondolkozású szellemben írták és bizonyos túlzásoktól eltekintve értékes tanúságai az akkori bécsi iskolai és egyetemi tanulmányi helyzetnek. Egy-egy értékes példányt a pozsonyi Egyetemi könyvtár és a volt lyceumi könyvtár (ma a Szlovák Tudományos Akadémia régi könyveinek könyvtára) őriz. Ilyen értelemben kell helyesbíteni a Magyar Orvosi Hetilap, Budapest 1962. 260. sz. 2478 oldalán foglalt állítást, hogy csak Bécsben létezik egy unikátjuk. [32] Huszty Z- T. id. műve I. k. 81. o. — Freymüthige Briefe X.