Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

A járvány súlyossága Egy járvány térbeli kiterjedésében, lefolyásának időtartamában észlelhető különbségek közvetve a járvány súlyosságáról is tájékoztatnak. Tisztább és jellemzőbb mutatónak tekinthetjük azonban a lakosságszámhoz viszonyított megbetegedési és halálozási arányszámokat, valamint a megbetegedettek közül elhaltak részarányát. Az 1831—32. évi járványról kiadott jelentésből rendelkezésünkre áll a megbetegedettek és elhaltak törvényhatóságonkénti száma. E kettő közül, amint Az adatok értékelhetősége c. részben kifejtettük, csupán a halottak számát tartjuk elfogadhatónak. A járvány súlyosságának vizsgálatát tehát a mortalitási arányszámra alapozzuk, sokoldalú összehasonlítás alapján megkísérlünk következtetni a lethalitás valódi arányára, végül a mortalitás és lethalitás segítségével becslést végzünk a megbetegedések valószínű országos számának megközelítésére. Mortalitás A mortalitási arányszám nevezőjét képező lakosságszámot a A népességszám c. részben leírt módon törvényhatóságonként becsültük. Becslésünket inkább kissé mérsékelt értéknek tekintettük, míg L. Nagy adatait — néhány törvényhatóság kivételével — mint valószínű felső határt fogadtuk el. E meggondolás alapján a mortalitási arányszámokat e két lakosságszámra számítottuk ki és két olyan arányszám-sorozathoz jutottunk, amelyek számlálója azonos és azonos hibával terhelt — nevezője pedig országosan mintegy 4%-kal tér el egymástól (8. sz. tábla). A mortalitási arányszám különbsége az egyes törvényhatóságokat tekintve általában 0—10%-osingadozást mutat, két esetben negatív, négy esetben 10% feletti különbségeket találtunk. Az arányszámok eltérésére a nevezők különbségén kívül a számlálóban levő esetszám nagysága is hatást gyakorol oly módon, hogy a két tizedesre való kerekítésnél esetenként abszolúte kicsi, relative esetleg jelentős eltérések keletkeznek. Jellemző példa erre Krassó vármegye, ahol a lakosságszám eltérése •5% körül van, de miután a halálozások száma csupán 175, a 0,08,