Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

sem terjedelmére össze nem hasonlítható. Az áldozatul esett emberélet 1866-ban mindössze 71 429 volt. Az ország alig egy harmadát, a népességnek alig 5%-át támadta meg halálosan, azt is csak egy megyében; holott 1873-ban 7%-on is felülemelkedett: Békésben, Csanádban, Hunyad némely helyén s egyúttal az ország majd minden törvényhatóságában dühöngött. S mintha a sors igazságosan akarta volna elosztani még csapásait is, 1873-ban ép azon helyeket „kerülte, hol 1866-ban erősebben pusztított. Akkor az ország északnyugati határa, Pozsony, Nyitra és vidéke volt annak főszínhelye, amit a vész becsapásának okai is magyaráznak, mert a porosz-osztrák háború utáni invasio hozta azt be, s a porosz katonaság megszállta helyekről terjedt az, bár inkább sporadice északkeletnek és délkeletnek le Csanádig és Torontálba." A szövegből nem tűnik ki világosan, hogy Keleti 71 429-es száma az évi összes elhaltakra vagy a kolera összes áldozataira vonatkozik-e? Eléggé talányos a következő mondat is, a viszonyítások alapját nem látjuk világosan, a hivatalos összesítéssel pedig a legkisebb egyezés sem fedezhető fel. E kérdések tisztázása a jelen tanulmány kereteit túlhaladja. Mindezeket figyelembe véve úgy találjuk, hogy az 1831—32, évi igen részletes koleraadatok — megfelelő kritikával — következtetések levonására alkalmasak. Az adatok áttekintése. Területi részletezés Az általunk felkutatott és elemzett, az 1831. évi magyarországi kolerajárvánnyal kapcsolatos számadatok országos, törvényhatósági, egyes kisebb területi egységekre vonatkozó, valamint összehasonlító külföldi adatokra tagozódnak. Anyagunk forrásait tekintve azok túlnyomórészt a hivtalos járványügyi szervezet (kisebb részben kórházak) jelentéseiből és orvosok magánmunkáiból származnak. A halálozási adatok megbízhatóságát a szabad királyi városok halálozási listáival való egybevetés útján becsültük meg, e listák adatait azonban — Pest kivételével — a továbbiakban nem használtuk fel. Az országos áttekintés (2. sz. tábla) törvényhatóságonként adja meg a járvány által érintett helységek, a megbetegedettek, meggyőző