Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Duka Zólyomi Norbert: A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói

lenebb tanítási módra adott alkalmat a klinikai előadás is. Störck 1775-ös szabályzata kifejezetten is megengedte, hogy Boerhaave-t

t „aki marad, mert nincsen jobb", a tanárok saját nézeteikkel és újabb felfedezéseikkel kiegészítsék. Ez az engedmény azonban csak Boerhaavere vonatkozott és nem mások könyveire, ahogy azt egyes történetírók feltételezték [21]. A szemináriumi tanítási formára mutat a tanterv hiánya is. Igaz 1770. november 25-én az egyetem egy tantervezetet nyújtott be a Helytartósági Tanácsnak — szövegét Kovachich György közli a Merkur von Ungarn c. folyóiratban és Györy is átvette — de ez csak formális bejelentés volt, a bécsi tantervnek reprodukciója, Fejér közöl egy tervezetet, amely szerinte „az első" volt, Primus ordo studiorum és 1778/79-tó'l volt érvényes [22] és Ernyey is azt állapítja meg, hogy sem az orvostudományi kar, sem a császári udvar nem írt elő tantervet és 1773-ban, amikor az orvosi kar erre nézve felszólítást kapott, a tervet „elfelejtette" benyújtani. * Az immatrikulációs, valamint a promóciós anyakönyv adatai a hallgatók különböző viszonyaira vetnek fényt: — származási helyükre, — szociális és gazdasági helyzetükre, — felekezeti hovatartozásukra, — előbbi tanulmányaikra és nagyon gyéren taneredményeikre. A hallgatók megoszlása származásuk szerint a következő képet mutatja : Magyarország (Erdély) területéről 43 78,18% (Krieger-Eperjes, Fuker-Kassa, Ugrótzy-Sopron, Kiis-VitzayKassa, Palkovics-Siegendorf, Sopron m., Engel-Löcse, MaukschKésmárk, Madács-Poloma, Gömör m., Horvatovszky-Bártfa, Stipsics-Székesfehérvár, Rigler-Rohoncz, Vasm., RodelspergerKomárom, Schweger-Pozsony, Moderany) (177<8-ban végzett már Budán, Mudrány néven) - Késmárk, Huszty-Ruszt, Ratz-Miskolc,