Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Adattár - Aszklepiosz egészségisten thrák eredetéről (Wassil Bakardjiew)

A thrák törzsek örökébe lépett bolgár-szláv lakosság átvette és ápolta a gyógyhelyeket és hűségesen tovább alkalmazta a thrákok által kidolgozott természetes gyógymódot, amelynek, jelentőségét csak akkor tudjuk felmérni, ha jellegét és tendenciáit felismerjük. Erre több görög forrás is utal. Két, szinte megdöbbentően előremutató elmélettel találkozunk ekkor. Az egyik: nem lehet valakit úgy gyógyítani, hogy kezeljük testének azt a részét, ahol a panaszok jelentkeztek és nem törődünk semmi mással. Vagyis, a beteget, mint egészt tekintették, és ha beteg volt valaki, akkor még a testi és lelki betegség összefüggését is kutatták. A második, amely ezzel összefügg és az előzőből is következik az, hogy a therapia csakis komplex therapia lehet, tehát a gyógyhatást nemcsak a gyógyvízben, vagy iszapban, vagy gyógytornában kell látni, hanem mindezek szervesen összekapcsolt egészében, tehát figyelmet fordítottak a beteg étkeztetésére, víz- és napfürdőkre, sőt még a melotherapiára is (zenével való gyógyítás). Bulgária az ilyen sokrétű therapia alkalmazására szinte 100%-ban alkalmas ország változatos klímájával, közel öOO (ötszáz) ásványvizes forrásával, 100 melegvizes gyógyforrás melletti üdülőjével, bőséges zöldség- és gyümölcstermésével és évezredes természetes gyógymódot alkalmazó népi- és tudományos gyógyítási hagyományaival. * Aszklepi alakja a századok során elhalványult és ebben nagy szerepe volt a szándékosságnak. A hatalmas bizánci birodalom közelsége nagy erőfeszítéseket követelt a helyi lakosságtól. Igen erőszakosan és következetesen iparkodtak megvalósítani a bolgár-szláv lakosság hellenizálását; elárasztották az országot papjaikkal, csak kolostori és csakis görög iskolákat alapítottak, a főnemesek és uralkodók gyermekeit igyekeztek udvarukba juttatni, mint nevelteket és rokonokat, de tulajdonképpen félig-meddig mint túszokat és leendő szövetségeseiket, és így igen sokat ártottak a a bolgár szellemiség önálló fejlődésének, talán még többet, mint az inkább gazdasági és katonai téren uralkodó törökök, így hát nincsen semmi meglepő abban, hogy európai híre van az aszklepionoknak, melyek Kos-ban, Epidauroszban, Pergamonban épültek, s amelyeket sokszor idegen tudósok ástak ki sok költséggel és nagy közlési lehetőségekkel, és közben még igen kis mértékben ismertek az ősibb és sok esetben sokkal jobb állapotban levő, gazdag építészeti, művészeti, numizmatikai, tudományos leletanyagot tartalmazó, bolgár, román, jugoszláv, sőt török és szovjet területen feltárt szentélyek, sírkamrák, településmaradványok. A jövő még sok érdekes meglepetést ígér a tudományos érdeklődésű emberiségnek Orpheus, Spartacus, és — Aszklepi hazájával kapcsolatban, ahol ma egy szocializmust építő, hagyománytisztelő és egyben előretekintő szabad nép, amelynek hitvallása a humanizmus és amely előtt legnagyobb érték az Ember, az ember élete, melyet igyekszik minél hosszabbá, virágzóbbá, alkotóbbá, boldogabbá tenni. Wassü Bakardjiew (Sofia, Bulgária)