Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai

Az Armenia 1889, évi 4. füzete hátsó borítólapján közlést találunk arról, hogy a kérői gyógyforrások szakszerű vegyelemzése iránt intézkedés történt a fürdőtulajdonos, dr. Zakariás József fegyintézet! orvos részéről. Az Armenia 1892, évi 0. füzetében a hátsó borítólapon a Szamosújvári Hírnök cím alatt öt soros közlemény szerint a gyógyfürdő május 7-én nyílt meg. Zakariás főorvos nem kímél költséget a fejlesztés érdekében s „az idén is svájci stylben még 8 új fürdőszobát építtetett, melyeket porcellán kádakkal látott el". Érdekes, hogy ez évfolyam 9. füzetének hátsó borítólapján olvasható ez a hír: „A szamosújvári (kérői) fürdő az idei saison alatt rendkívüli látogatottságnak örvend. Egyfelől a város és szamosvölgyi vasútállomás, másfelől a kérői fürdőtelep közt kényelmes társas kocsijárat tartja fenn a folytonos közlekedést". 1889. évi harmadik évfolyam 3, és 4. oldalán közlik „A kérői fürdő" cím alatt, hogy sz Erdélyi Híradó egyik számában írják, hogy két kénes forrás van a fürdőben. Már néhány lépésnyire ezektől kénhidrogén-szag érezhető, A környéken a szamosújvári városi nevezetességeken kívül a désaknai sóbánya és sósfürdő szintén kirándulóhely. A kérői fürdő mindkét forrása 18° R. hőmérsékú. Majd közli Hankó véleményét a kérői vízről. Bolemann István „Magyar fürdők és ásványos vizek" című munkájában említi a kérői fürdőt is. írja, hogy két forrása van a Bánffy és Czakó források. A vegyelemzés kimutatta, miszerint nátriumklorid, kalciumch., lithiumch., nátriumszulfát és kénhidrogén található bennük. A hőmérsékük 12 fok. Papp Samu és Hankó Vilmos „A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei" c. 1907-ben megjelent munkája a büdöspataki fürdőről 14 sorban közöl ismertetést, a kérői fürdőt csak megemlíti a kénesfürdők leírása után több más között a nevén, de minden más adat nélkül. Nem volt alkalom a kérői fürdőről olvasni a magyar balneológiai képes fürdőismertetések között sem leírást vagy véleményt. Azt a benyomást nyertem, hogy mivel több kisebb látogatottságú fürdő is van a megyében, a fürdőközönség megoszlik ezek között és egyik sem fejlődhetett nagyobb arányban. Regionális törekvések, egyéni anyagi befektetés, áldozatkészség játszik szerepet. Reklámhiány, agyonhallgatás a hivatalosabb helyek részéről. A balneológusok ál-