Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai

aknái Thermae Dodoneae néven ismeretesek. A római őrvár, Zengma a mai Csigmó szomszédságában volt. A XV. században a templáriu­sok birtoka volt a fürdő a gyógyi uradalommal együtt. Tőlük Cor­vinus Jánosra szállottak át, 1530-ban Zápolya János budai kapitány Kun Kocsárdnak adományozta uradalmastul. lGfiO körül egy másik Kun Kocsárdtól I. Apafi Mihályné, petrinai Bornemissza Anna kezére kerültek. Egy Bornemissza (nyug. kormányszéki tanácsos) pár év előtt „kilenc szobát tartalmazó földszintes, vendéglőnek szükséges helyiségekkel ellátott középülettel díszíté a fürdőinté­zetet." Bethlen Gábor és Apafi Mihály is talált itt „üdítő balzsamot" fáradságos munkája után. Az Apafi fürdőhöz sziklába vágott 9 öl hosszú járda vezetett két személyt befogadó medencével. Ez most üres, mert 45 év előtt bővebb víznyerhetés céljából robbantottak lőporral és „a mészlazagos kövület megrendült, nyílást kapott, a víz belőle örökre eltűnt." Jelenleg „négy társas fürdő van, mind­egyik külön kifolyással". A nagy fürdő forrásai összesen óránként 1852 akó vizet szolgáltatnak. A víz kénszagú, hőmérséklete 23,5 fok „tiszta, átlátszó, kellemes savanykás". Pataki és utána Schnell Péter vegyelemezte. A hatvanas években még hat kénes forrást találtak. „Iszapkészítésre is fordíthatnák" jegyzi meg Lészay. Gyógyjavalla­tok: „izzag, viszketeg, pikkelyes sömör, ótvarban, zsongtalan feké­lyekben szenvedőknek. Csúzos és köszvényes bajokban, idült izzad­mányok" és „a tagok merevségébe" gyógyhatású. Ivókúra is jót tesz ezeknél. „Máj, lép, fodormirigyek dugulásában, visszérrend­szer pangásokban, aranyérben, görvélyben hasznos." Székrekedést javít és „havi tisztulási rendetlenségeket" szüntet. A takhártyák idült, hurutos bántalmainál (légzési, emésztési ivarrendszeri) jó hatású. Idegbántalmaknál, idegzsábák, szélhűdések eseteiben is. Húgyhólyagbajoknál mint vizelethajtó szert alkalmazzák. Kime­rültségi hajlam és „életünk lankadtságában" szintén igénybevehetők. Lészay hozzáfűzi még, hogy az évi 400—500 beteg 35 szobát hasz­nálhat, továbbá, hogy barna zenészek Gyulafehérvárról meg Enyed­ről szórakoztatják a fürdővendégeket. A Rozália fürdő vizében ta­lálható kénsavas szikéleg, kénsavas keseréleg, szikhalvag, szénsavas mészéleg, szénsavas szikéleg, szénsavas keseréleg, szénsavas vas­élecs és kovasav.

Next

/
Oldalképek
Tartalom