Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
Zsakó István: Három erdélyi gyógyfürdő történetének tanulságai
aknái Thermae Dodoneae néven ismeretesek. A római őrvár, Zengma a mai Csigmó szomszédságában volt. A XV. században a templáriusok birtoka volt a fürdő a gyógyi uradalommal együtt. Tőlük Corvinus Jánosra szállottak át, 1530-ban Zápolya János budai kapitány Kun Kocsárdnak adományozta uradalmastul. lGfiO körül egy másik Kun Kocsárdtól I. Apafi Mihályné, petrinai Bornemissza Anna kezére kerültek. Egy Bornemissza (nyug. kormányszéki tanácsos) pár év előtt „kilenc szobát tartalmazó földszintes, vendéglőnek szükséges helyiségekkel ellátott középülettel díszíté a fürdőintézetet." Bethlen Gábor és Apafi Mihály is talált itt „üdítő balzsamot" fáradságos munkája után. Az Apafi fürdőhöz sziklába vágott 9 öl hosszú járda vezetett két személyt befogadó medencével. Ez most üres, mert 45 év előtt bővebb víznyerhetés céljából robbantottak lőporral és „a mészlazagos kövület megrendült, nyílást kapott, a víz belőle örökre eltűnt." Jelenleg „négy társas fürdő van, mindegyik külön kifolyással". A nagy fürdő forrásai összesen óránként 1852 akó vizet szolgáltatnak. A víz kénszagú, hőmérséklete 23,5 fok „tiszta, átlátszó, kellemes savanykás". Pataki és utána Schnell Péter vegyelemezte. A hatvanas években még hat kénes forrást találtak. „Iszapkészítésre is fordíthatnák" jegyzi meg Lészay. Gyógyjavallatok: „izzag, viszketeg, pikkelyes sömör, ótvarban, zsongtalan fekélyekben szenvedőknek. Csúzos és köszvényes bajokban, idült izzadmányok" és „a tagok merevségébe" gyógyhatású. Ivókúra is jót tesz ezeknél. „Máj, lép, fodormirigyek dugulásában, visszérrendszer pangásokban, aranyérben, görvélyben hasznos." Székrekedést javít és „havi tisztulási rendetlenségeket" szüntet. A takhártyák idült, hurutos bántalmainál (légzési, emésztési ivarrendszeri) jó hatású. Idegbántalmaknál, idegzsábák, szélhűdések eseteiben is. Húgyhólyagbajoknál mint vizelethajtó szert alkalmazzák. Kimerültségi hajlam és „életünk lankadtságában" szintén igénybevehetők. Lészay hozzáfűzi még, hogy az évi 400—500 beteg 35 szobát használhat, továbbá, hogy barna zenészek Gyulafehérvárról meg Enyedről szórakoztatják a fürdővendégeket. A Rozália fürdő vizében található kénsavas szikéleg, kénsavas keseréleg, szikhalvag, szénsavas mészéleg, szénsavas szikéleg, szénsavas keseréleg, szénsavas vasélecs és kovasav.