Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
id. Kováts Ferenc: Egy kétszáz éves könyv margójára
érkezését. Érvel még egyéb betegségek hirtelen felbukkanásával, így az Itálián végigszántó pleuritis-járvánnyal. Felhozza azt is, hogy a szifilisz már régebben is feltűnt. Egy barátjának a birtokában levó' régi könyv vénygyűjteményében van recept a „nagygöbös psoriasis" ellen, ami a luest jelenti. Ezért megpróbálta azt is higanynyal és kénnel gyógyítani és íme meggyógyult! Összefoglalva tehát: a francia betegséget új kórnak kell tekinteni, amely csak ritka időszakban jelenik meg, így az előidéző okok is ritkák, s olyanoknak kell lenniök, amelyek az egyének nagy számát befolyásolják. Ilyen ok pedig csak az atmoszféra összetételében rejlik. Viszont a levegőt nagy kiterjedésében nem változtathatja meg más, mint sziderális befolyás, az pedig mindig nagy perturbatio következménye. Ilyen lehetett a csapás elterjedése előtt három csillag találkozása: a Marsé, a Jupiteré és a Vénuszé, A betegség anyaga sem kétséges: egy sűrű, tisztátlan flegma, bizonyítja az a váladék is, amely a fekélyekből folyik. Idővel a betegség természetében nagyobb változások történtek, mert az atmoszféra, amely azt kitermelte szintén megváltozott, s most már csak érintkezés útján terjed. * Fracastoro elgondolásaiban ott rejlik mindig az igazság; csírája, de elmossa ezt a fantáziája, A szifilisz stádiumait a megváltozott betegséggel magyarázza, s az első helyes meglátását a betegség terjedésére módosítva ismét az okoskodás, a csillagászat mezejére téved. Ezen azonban nem szabad csodálkozni. Napjainkban egyik nagy város tisztifőorvosa nem akart intézkedéseket tenni a gyermekparalízis ellen, mert csírái úgyis a kozmoszból jönnek... * Felfogását érdemes szembeállítani nagy kortársának J. Amb.. Ferneln&k, a francia Galenus tanításával. Ő is behatóan foglalkozott a fertőző betegségekkel. Könyvében határozottan megállapítja: „Tabes est morbus contagiosus" — a tüdővész fertőző betegség. A francia betegséget lues venereának nevezi, s fejtegetéseit a következőkkel vezeti be:
