Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

Kádár Zoltán: Zsámboki „Icones ... medicorum" orvosportréinak hitelességéről (Különös tekintettel a Dioskorides-arckép mintaképére)

ül, VI. Mithradates Eupator (i. e. 132—

G3) udvari orvosa, akinek nevéhez fűződik az első illusztrált farmako-botanikai munka, balra pedig Dioskorides jelenik meg (az egyes személyeket nagybetűs görög feliratok nevezik meg) [12]. Dioskoridest a kódex ismeretlen bizánci festője bal oldalnézetben ábrázolja; jellegzetes az antik tudós hosszúkás (leptosom) arca, nagy, hajlott orra, hosszú hegyes szakálla (1. kép). Ugyanígy jelenik meg Dioskorides a bécsi kódexnek azon a miniatúráján is (fol. 5v. 2. kép) [13], amelyik azt a jelenetet mutatja be, midőn az antik szerző leírja a mandragórát, rajzolója pedig annak képét festi meg. Figyelembe véve/ hogy a kutatás megállapítása szerint a kódex szóbanforgó miniatúráinak mintaképei legkésőbb a III. század elején keletkezhettek, sőt a Dioskoridest munkája közben ábrázoló miniatúra még korábbi eredetű is lehet [14], továbbá hogy Dioskorides rendkívül jellegzetes arca tökéletesen megfelel a kilikai taurid (újabb terminológia szerint balkáni-kaukázusi rasszhoz tartozó) embertípusnak — e két ábrázolásban „traditus vultus"-t kell látnunk. Ha mármost a bécsi cod. med. gr. 1. fol. 3v. és 5v. Dioskorides portréját összehasonlítjuk az „Icones"-ben szereplő (nr. 20) Dioskorides arcképpel (3. kép), akkor a portré beállítása, a határozott vonású, jellegzetesen leptosom arc, amelyet a sasorr ural, világosan kitűnik, hogy Zsámboki rajzolója az említett bécsi kódexben szereplő Dioskorides-ábrázolás nyomán készítette el a nagy görög tudós arcképét. Sőt az sem lehet kétséges, hogy Saracenus az 1598-as kétnyelvű (görög-latin) Dioskorides-kiadáshoz nemcsak Sambucus jegyzeteit használta fel, hanem az „Icones"-ben szereplő Dioskorides-arcképet is átvette (4. kép). Sajnos, a bécsi VI. századi Dioskorides-kódexből az „Icones"-be átvett többi antik orvosportré ikonográfiái szempontból már kevésbé sikerült, bár a kódexben ábrázolt 14 görög orvos közül 11-nek képe Zsámboki művében is megtalálható (3. Chiron, 5. Machaon, 15. Nikander, 16. Cratevas, 17. Niger, 19. Galenos, 21. Xenokrates rates, 24. Rufus, 25. Apollonios, 26. Heraclius, 27. Pamphilius), azonban ezek a portrék magában a bécsi kódexben is elmosódottak, tehát másolásuk komoly nehézségbe ütközött. Talán még a Crate vasé a legsikerültebb, azonban ez sem éri utol a Dioskorides realizmusát. 10 Orvostörténeti Könyvtár közi. 145