Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége
elő* A járványnak a népességfejlődésre gyakorolt hatásának felmérését — további kiegészítő kutatások elvégzése után — a jövő feladatának tekintjük. IRODALOM [1] Horváth, Robert, dr. prof,: Quelques données inconnues sur la mortalité de la peste de Debrecen (1739—40) et celle du choléra en Hongrie (1833, 1866, 1872—73). Bulletin de l Institut International de Statistique 33e session Pans 1961. 7 p. J2] Horváth, Robert, dr. prof.: La statistique de la peste de Debrecen (1739—40) et du choléra de Pest (1831) en Hongrie et leurs conséquences sociales. Acta Universitatis Szegediensis — Acta Juridica et Politíca Tom. IX. Fase. 4. Szeged 1962. 20 p. £3] Kovacsics József dr.: Bevezetés a történeti demográfia forrásainak tanulmányozásába. (Magyarország történeti demográfiája, Kovacsics József szerk. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1963. 440 p. 11. sz. jegyzet, 41. p,) [4] I. Tóth Zoltán, szerk.: Magyar Történeti bibliográfia 1825—1867 I. kötet. [5] Linzbauer Xaver Ferenc : Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé Vol. I—VII. Buda, 1852—1861, £6] Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Departementum Sanitatis, 1831. 12. Kútfő [7] Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Departementum Sanitatis, 1831—1832. 8. és 19. Kútfő [8] Tilkovszky Lóránd : Az 1831. évi parasztfelkelés. Budapest, 1955, 507, 91 p. Kézirat. [9] Petrilla Aladár dr. : Részletes járványtan. Medicina, Budapest, 1961, 481 p. 110] Rogers, Fred, B. : Epidemiology and Communicable Disease Control, Grüne et Stratton, New York and London, 1963, 104 p. [11] Cockburn, Aidant The Evolution and Eradication of Infectious Diseases. The Johns Hopkins Press, Baltimore, 1963, 255 p, {12] Haeser, Heinrich : Lehrbuch der Geschichte der Medizin und der epidemischen Krankheiten. Jena, 1882, III. k. 995 p. [13] Linzbauer X. F. : I. m. Tom. III. Sec. IV. 27 p. [14] Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora 1815—1846. (A magyar nemzet története. Szilágyi Sándor szerk. Budapest, 1897. 724 p. IX. kötet, III. fejezet.) [15] Bálint Nagy István dr. : Kolerajárványok Csanád vármegyében. Makó, 1928, 118 p.