Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)
B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége
tasi arány segítségével számított megbetegedési eseteinket a körzetek lakosságához viszonyítva a mortalitással arányos morbiditási adatokhoz jutunk. Országosan mintegy 110 000-rel volna tehát alacsonyabb a megbetegedések száma, mint ahogyan azt hivatalosan kimutatták — ami figyelemmel arra, hogy volt olyan törvényhatóság is, amely a megbetegedéseknél is csak a halottak számát volt hajlandó kimutatni és 9 törvényhatóságban az alapul vett 50%-nál magasabb lethalitasunak tüntették fel a járványt — arra mutat, hogy a megbetegedések (vagyis a gyógyszerrel ellátottak) számát általában túl magasnak jelentették, ami sokkal inkább túlbuzgó jóakaratra, semmint tudatos ferdítésre vezethető vissza. Azok közül, akiket, „preventive", vagy az enyhébb tünetek jelentkezésekor patikaszerekkel láttál el, sokan nem voltak kolerával fertőzöttek, hanem esetleg banális bélhuruton, vagy egyéb olyan nyári gyomorbélfertó'zéseken estek át, amelyek csupán az esetek jóval kisebb hányadában szoktak halálhoz vezetni, mint a kolera. A Rókus kórház 1830/31. éves jelentése szerint például hasfolyás (diarrhoe) diagnózissal ápoltak 58 beteget, aki közül meghalt 9, azaz 15,5%. Következtetések Áttekintve az 1831 — 32. évi magyarországi kolerajárvány történetét, kiterjedését, lefolyását és súlyosságát, végül megkíséreljük, hogy néhány következtetést vonjunk le. A járvány történetét tárgyaló, Az 1831—32, évi járvány története c. részben már említettük, hogy a járvány Galícia felől érkezett és terjedését összefüggésbe hozták a lengyelországi háborús eseményekkel. Keleti Károly szintén a porosz-osztrák háborút követő „invasio"-val magyarázza azt, hogy az 1800, évi járvány az v északnyugati határszélen lépett fel és onnan terjedt tovább az ország területén, E járványok terjedésére azonban elsősorban más természetű, nem helyi okoknak kellett hatniok, hiszen azok világpandémiák részét képezték. Ezt eléggé meggyőzően bizonyítja az alábbi összeállítás is, amelynek New-York Cityre vonatkozó adatait Swaroop munkájából vettük [40],
