Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 40. (Budapest, 1966)

B. Lukács Ágnes: Az 1831—32. évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége

S" székhez képest.) Győri adataink összehangban vannak azzal a képpel, amelyet Pólya és Grünhut nyomán Pest egyes városrészeinek összehasonlítása révén kaphatunk, amint azt korábban Horváth már publikálta [35]. Lethalitás Egy adott betegség veszélyességét a 100 megbetegedett közül elhaltak arányával jellemezzük. Mint korábban már jeleztük, a kolerában meghaltak számát elfogadható hibahatárok között elhelyezkedő értékként kezeljük. A megbetegedettek száma korszakunkban csak megközelítőleg állapítható meg. Éppen ezért e két mennyiségből képzett arányszám nagyfokú ingadozását csak igen nagy fenntartásokkal értékelhetjük. Vonatkozik ez a megállapítás mindenekelőtt az egyes törvényhatóságok, körzetek és kerületek között fennálló különbségekre, amelyeket másként nem tudunk megmagyarázni, mint annak a feltételezésével, hogy az egyes törvényhatóságokban eltérő módon vették számba a betegségi eseteket. A legmagasabb lethalitási Csanád (73,7) Békés (08,2) és Ugocsa ((14,7), a legalacsonyabbat Vas (10,9), Turócz (27,5) és Árva (28,5) megyékben találjuk. Országos szinten az ellentétes irányú torzítások bizonyos fokig kiegyenlítik egymást. Az egymás után következő összesítések kumulált sora szerint a kolera veszélyessége lassú kezdeti emelkedés után csökkenni kezd és kisebb ingadozásokkal 44% körül stabilizálódik, ami egykorú külföldi adatainkat figyelembe véve — elfogadható érték. Axhausen [30] franciaországi megyék (10. sz. tábla), poroszországi tartományok (13. sz. tábla) és C. W. Hufeland nyomán európai nagyvárosok (12. sz. tábla) kolera megbetegedési és halálozási eseteit adja közre egykorú források felkutatása révén. A veszélyességi arányt a megadott francia és porosz alapadatokból magunk számítottuk ki, Hufeland lakosságszámot, mortalitást és lethalitási is közölt. Ha e nemzetközi adatokhoz még a galíciai arányszámokat is hozzávesszük, hazai lethalitási adatainkról azt állapíthatjuk meg, hogy az egykorú adatok sorába jól beleilleszkednek és közepes értéket képviselnek. Az országos lethalitási aránynál