Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Szabadváry Ferenc: Szily Pál (1878—1945) élete és működése

SZILY PÁL (1878-1945) ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE írta: SZABADVÁRY FERENC (Budapest( A pH betűszó, mint az századunkra jellemző. Soerensen ajánlotta 1909-ben kényelmi okokból, hogy a hidrogénionkoncentrációk hatványkitevős igen kis értékei helyett egyszerűen annak negatív logaritmusát használják, A hidrogénionkoncentrációnak reális ér­telme 1 —10-1 ' 1 g egyenérték pro liter koncentrációértékek között van, a megfelelő pH értékek ennek megfelelően 0-tól 14-ig terjed­nek. Soerensen a pH-t csak jelölésnek javasolta, szóként hidrogén­kitevőnek nevezte, de ezt a szót már egyáltalán nem használjuk, a betűjelzés szóvá alakult. Nemzetközi szóvá, amelyet ugyan minden nyelv a saját fonetikája szerint ejt (péhá, piécs, péás), de ugyanúgy ért. Soerensen neve ezért összeforrt a pH-val, jóllehet, itt csak egy formális, jelölésbeli egyszerűsítésről volt szó. A hidrogénion­koncentráció fogalmát és mérését már előzőleg tisztázták a kutatók. A pH, ill. a hidrogénionkoncentráció a kémiának egyik legfon­tosabb fogalma és legtöbbet mért paramétere. Kémiai folyamatok laboratóriumban és iparban többnyire egyaránt szükségelik a pH ellenőrzését. E fogalom jelentősége azonban nem korlátozódik a kémiára. A biológia, biokémia és az orvostudomány sem tudja ma­napság nélkülözni. Sőt, e tudományok tulajdonképpen megelőzték a kémiát. Előbb ismerték fel, hogy az oldat hidrogénionkoncent­rációja milyen fontos szerepet jászik biológiai és enzimatikus folya­matokban. Tulajdonképpen orvosok és biológusok voltak e terület úttörői, akik akkor keresték már az itt adódó problémák megoldá­sát, amikor a kémikusok még rá sem jöttek arra, hogy itt egyáltalán problémák vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom