Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére
a könyv bibliográfiáját összeállítani, amely utólag sajnálatos és pótolhatatlan hiánynak bizonyult. Ez a könyv hazai viszonylatban egy allergologiai korszakot zárt le és kezdete volt az új lehetőségek adta, új kutatások megindulásának. így jutottunk el az 1945. évhez, amikor sürgős szükségét láttuk az allergiás megbetegedésekkel foglalkozó magyar orvosok összefogásának. A Nemzetközi Allergia-Szövetség felhívásának eleget téve, a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete Rajka Ödönt bízta meg a Magyar Allergiakutató Bizottság megalakításával, amelynek első titkára a szerző volt. Ez a bizottság még alig fejtett ki működést, amikor 1948-ban január 21-én megalakult a Belgyógyász Szakcsoport, allergologiai sectioja amely Rajka és Hajós támogatásával azonnal megkezdte tudományos munkásságát és éveken keresztül összefogva az allergia kérdései iránt érdeklődőket, egymás után rendezte a tudományos üléseket. Az ülés jegyzőkönyvek megjelentek magyar és számos külföldi lapban is, pl. az Annales of Allergy éveken keresztül részletesen referálta a sectio ülésein elhangzott előadásokat (Annales of All. 1948. 6 : 701, 1949. 7 : 812). A hazai allergologia nevezetesebb megnyilvánulásai voltak az 1948-ban rendezett Centennaris Naggyűlés, ahol két napot kitöltő programmal szerepeltek a hazai allergologusok, 1950-ben a Belgyógyász Naggyűlés rendezett allergologiai vonatkozású témakörből előadásokat. A debreceni kutatócsoport foglalkozott a histamin szerepével az anaphylaxiás shockban. Went István és Kesztyűs Lóránd a negyvenes évek elején állították elő a histamin — azobenzol — azoprotein jelzésű anyagot, amely állatkísérletekben kivédte az anaphylaxiás shockot és jó eredményeket ért el az összes allergiás tünetcsoport klinikai gyógyításában. Vizsgálataik nagymértékben hozzájárultak a histamin szerepének tisztázásához és megalapozták az Antallerg nevű készítmény nagybani előállításának gyártási módszerét. A Korányi Társaság 1951-ben a pécsi vándorgyűlését az allergiakutatások elméleti és gyakorlati jelentőségének szentelte, ezen az ülésen három jelentős összefoglaló referátum hangzott el: Rajka Ödön : Az immunbiológiai kutatásokról.
