Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére

megbetegedések" címen, ő is Meitzert jelöli meg a kísérleti anaphylaxia és az asthma közötti hasonlóság első megállapítójának. A szerző az anaphylaxiás kutatások iránti érdeklődését Doerr, Russ, Busson és a bécsi iskolával ápolt személyes kapcsolatainak köszönheti, felismerte az anaphylaxiás pathomechanismus jelentőségét a már akkor allergiás kórképeknek nevezett betegség-csoportban. Első közleményeiben klinikai tanulmányait foglalta össze, allergen kimutatásai, módszerek leírásai jelentek meg. Az első világháború vége felé és azután kezdtek intenzíven foglalkozni az allergenek természetével, előállításával, kimutatásai módszereivel, elsősorban a bőrpróbákkal. Storm van Leeuwen vizsgálatai és eredményei a levegőben úszkáló allergenek jelentőségére vonatkozólag a kutatások sorát indították meg. Korányi Sándor klinikájáról Roth közölt először vizsgálatokat a káros allergenek kimutatására és indította el az allergenkutatást asthma bronchialeban. Kutatásai megfelelő allergenek híján és a tesztelési módszerek kellő technikája nélkül nem vezettek eredményre. Évek múltak el, amíg sikerült Magyarországon is az első allergeneket előállítani és a gyakorlatban felhasználni. A szerző és munkatársai közleményei a Korányi klinikán egyik kiinduló pontjává váltak a hazai asthmakutatás sorozatos munkáinak. Az allergeneket eleinte közvetlenül Coca küldte a Korányi klinikának. A szerző és munkatársai különböző oldalról igyekeztek az astmát okozó allergenek világába bepil lantást nyerni és a hazai esetek okának felderítésével hatásos kezelési módok alapjait lerakni. Az asthmás betegekre jellemző constitutionalis jelek leírása Korányi Sándor megfigyeléseiből indult ki és kapcsolódott Kämmerer felfogásához, az allergiás diathesis fogalmazásához. Az anaphylaxiás szöveti elváltozások tisztázásához a szerző és Németh még mostanában is idézett vizsgálatai lényegesen hozzájárultak. A belsősecretio és anaphylaxia vizsgálata Galambos említett kísérletei folytatásaképpen a Korányi klinikán eredményesek voltak és a szerző számos közleménye 1926 óta több nyelven megjelent, táblázatai még most is alapul szolgálnak a kérdés további tanulmányozásában. Csak a parathyreoidea, a pajzsmirigy és a hypophysis—mellékveserendszer befolyásolására kell utalnom az allergiás tünetek pathomechanismusában és gyógyításában. A harmincas években megjelent a Gyakorló Orvos könyvtárában egy füzet a „Vegetatív rendszer