Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)

Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet" kórháza történetéből

építész kivitelezésében. Az építési költség 23 400 Ft-t tett ki. Itt lakott az intéző és itt helyezték el a kórház hivatalait. Az 1895. év eseménye dr. Takács Endre főorvos halála. A belgyógyászatot június 24—december 31-ig dr. Liebermann Manó vezeti, mad dr. Imrédy Béla kapja meg a főorvosi állást. Másik tragikus esemény László főherceg halála. László főherceg József nádor unokája, József Károly Lajos főhercegnek (1833—1905) a honvédség főparancsnokának, a „cigánytudósnak" és Klotild főhercegnőnek a fia. Alcsuton volt birtokuk. László főherceg szeptember 2-án vadászat közben egy erdőben megsebesült. Beszállították az Erzsébet kórházba. Itt halt meg a szanatórium egyik különszobájában. A felvételi épületben emléktáblát helyeztek el a főherceg domborművű képmásával ezzel a felirattal: „A nemzet siratott kegyeltje,László főherceg emlékezetére. 1895, IX. 6." Az emléktáblát Stróbl Alajos készítette. Személyi változás történt a kórház gazdasági vezetésében, amenynyiben dr. Rapcsák Lajos alorvost a kórház intézőjévé, Farkass Istvánt pedig kezelőtisztté nevezték ki. 189(5. évben életbe lép a kórház módosított szabályzata. Egy sor műszaki intézkedésre kerül sor: elhatározzák a kórház fűtési rendszerének javítását, a caloriferek átdolgozását, a műtermek megújítását, új sterilizáló készülékek beszerzését. Az ápolónőképző is szűknek bizonyult immár: emeletráépítést és a földszinti helyiségek kiegészítését rendelik meg. Ez év nagy halottja: Ivánka Imre. A kegyeletes megemlékezés szavai pontosan fejezik ki az igazságot: „Neki köszönheti létét nagyrészben az Erzsébet kórház." Goldzieher Vilmos lemond állásáról, mert megválasztották az egyik fővárosi kórház főorvosává. Az igazgató választmány özv. Rényi Györgyné Kolba Gizellát főnökasszonnyá választja. Ki volt ez a Kolba Gizella? Férje annak a Rényi György honvédtisztnek, aki Komárom városparancsnokának, Klapkának első tisztje volt. Amikor a komáromi vár zászlaját a kapituláció előtt feldarabolták, egyik felét Klapka, a másikat Rényi György vette át megőrzésre. Rényit a Bach-korszakban lefogták. Később amnesztiában részesült és tovább szolgált a hadseregben. Ezredesként halt meg. Ó is aláírta azt a,,Nyilatkozványt", melyet Görgei Artúr egykori bajtársai tettek közzé a