Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Hajós Károly: Visszapillantás a magyarországi allergologiai kutatások fejlődésére
irányok magyar orvosokat is foglalkoztattak és a hazai irodalomban egymás után jelentek meg referátumok, de önálló közlemények is. A közlemények első csoportja a 90-es évek praeanaphylaxiás tuberculin kutatásaira vonatkozott, a második csoport vizsgálatai Pirquet közleményeihez csatlakoztak. A közlemények legnagyobb része a Pirquet-íéle tuberculin-próba értékelésével foglalkozott. A tisztán immunológiai vonatkozású közlemények írói közül az elsők közé tartozott Galambos, aki először írt a magyar irodalomban az anaphylaxiás kísérlet megelőzéséről és befolyásolásáról. Vizsgálatait tulajdonképpen Friedbergertú együtt végezte és magyarul is közölt végső konklúziója az volt, hogy az anaphylaxia bizonyos körülmények között mind peripheriásan, mind centrálisán is befolyásolható. Az anaphylaxia és immunológia kérdéseivel hamarosan foglalkoztak Liebermann intézetében. Fenyvessy és Freund kísérletei az anaphylaxiás shockról ugyan német nyelven jelentek meg először, de a magyar kutatások érdemére írhatók. Freund Gyula hamarosan az Észak-Amerikai Egyesült Államokba költözött, de már budapesti tanársegédi munkáival megalapozott hírnevével növelte internacionális elismerését. A serumbetegség egyike azon kórképeknek, amelyeket az új tanok segítségével magyaráztak, azután következtek bizonyos dermatologiai jelenségek, ezek összefüggését az újabban megállapított pathogenetikus lehetőségekkel hamarosan felismerték. Behring tetanus és diphtheriatoxin ismételt befecskendezése után a kísérleti állatokon olyan feltűnő, eddig észre sem vett jelenségeket írt le, amelyeket paradox reactiónak tartott és először használta ebben az értelemben a túlérzékenység szót. A hazai irodalomban ebből a régi időből kevés feljegyzést találunk. A gyógysavók alkalmazásával kapcsolatos megfigyelések közül alapvető Bókay János munkássága. Ilyen előzmények után indultak meg Fachet és Portier első kísérletei. Jelentős és döntő felismerése volt Richetnek, hogy az új jelenséget az immunbiologia fogalomkörébe sorolta. Az új fogalom nyelvtani helytelensége mellett is az immunitás tanában állandó polgárjogot nyert. A Richet és Portier-féle kísérletek az anaphylaxiának nevezett jelenség két alapvető jellemvonását állapították meg:
