Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39. (Budapest, 1966)
Szabadváry Ferenc: Szily Pál (1878—1945) élete és működése
kezesemre bocsátott különlenyomat-gyűjteményben, feltehető, hogy orvosi cikkeinek fenti felsorolása sem teljes. Mindamellett azt hiszem bizonyítékául szolgálnak annak, hogy Szily Pál lelkes, a tudomány fejlődéséért fáradhatatlanul dolgozó kutató volt, akinek életútja azonban korántsem nyújtotta azt az elismerést és sikert, amelyet, legalábbis a kémia területén tett alkotásával megérdemelt volna. Gyakori eset ez a tudománytörténetben! Szolgáljon e megemlékezés elfelejtett érdemeinek utólagos és késői feltárására és méltatására. ZUSAMMENFASSUNG Paul Szily (1878 — 1945), Arzt hat im Jahr 1903 den ersten Versuch zur kolorimetrischen Bestimmung der Wasserstoffionenkonzentration Von Lösungen mit Hilfe von Indikatoren unternommen. Ebenfalls tfon ihm stammt die erste künstliche Pufferlösungsserie zur Einstellung genauer pH-Werte. Er bereitete sie aus primären und sekundären Phosphaten. Später befasste er sich mit rein ärztlicher Forschung und unternahm die ersten Versuche mit Salvarsan zur Heilung von Keratitis luetica, die auch das Interesse von Paul Ehrlich auf sich zogen. IRODALOM 1. R. Boyle : Expérimenta et considerationes de coloribus, Geneva, 1680, 84., 95. o. 2. H. T. S cheffer : Chemiske Föreläsningar, Uppsala, 1775 7. o. 3. Wi. Ostwald: Z. physik. Chem. 11. 521 (1893). 4. Szily P. : Orvosi Hetilap 1903, 509. 5. A. Fernbach, L. Hubert: Compt. rend. 131, 293 (1900). 6'. Physiologische Verhandlungen. Engelmanns Archiv. 1903. 549 7. H. Friedenthal: Z. Elektrochemie 10, 113 (1904). 8. S. P. L. Sörensen: Biochem. Z. 21, 131 (1909). 9. P. Szily: Wiener klinische Wochenschrift 26. 1/29 (1913). 10. E. Salm: Elektrochem. 10. 341 (1904). 11. P. Szily: Wiener Med. Wochenschrift 1912. 4. szám. 12. P. Szily: Medizinische Klinik, 1912. 46. szám. Wiener Med. Wochenschrift 1912. 15. szám. 13. Szily P. : Klinikai Füzetek 1912. dec. szám. 9 Orvostörténeti közi. 129