Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

[95] Pl. a Szegedi Hétfői Rendkívüli Újság 1933. október 23-i számában támadják a debreceni orvosképzés orvosi színvonalát. Ugyancsak a debreceni egyetemről jelenik meg a pesti Az Est 1933. október 20-i számában Lenhossék már idézett cikke. A Magyarság c. napilap 1932. január 28-i számában budapesti állásfoglalást közül a pécsi és szegedi egyetem „zsidómentő" akcióiról. [96] Az egyik egyetemi tanár pl. a budapesti Kar 1934. március 13-i ülésén kifejti, hogy az ,,.. .egyik fakultás szüneteltetése már azért is indokolt, mert a költségvetés azt igazolja, hogy 4 fakultás számára nem tud megfelelő személyzetet és felszerelést biztosítani. Hiszen pl. a debreceni orvosi fakultás 6 teoretikus tanszékét 2 tanár látja el. A 4 elégtelenül dotált orvosi fakultás nem tudja a feladatát úgy betölteni, mint 3 jól ellátott." Bp. E. OK. j. 1933/34, 591. o. [97] U. o. 596. o. [98] Bp. E. OK. j. 1932/ 33. 537. o. [99] Cit. Grósz Emil : Az egyetemek múltja és jövője c. előadásából. Elhangzott a Tisza István Társaskörben 1926. november 19-én 24. o. [100] 2.727/1920. M. Sz. rendelet. A közgazdasági kar szervezeti szabályzatát a Budapesti Közlöny 1920. január 13-i száma közli. [101] Az 1920. február 17-i kari ülés melléklete. [102] Jóboru Magda: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. 159. p. [103] Huszti József: Magyar Felsőoktatás. Egyetemi Élet. 193S. /. 1. 6. o. [104] Az indemnitásról szóló törvényjavaslata során 1924. január 29-én a következőket mondja a parlamentben: „Minthogy azután a pécsi egyetemnél előfordult az az eset, hogy egyes beiratkozott keresztény ifjak elmaradtak, az izraeliták pedig megjelentek, előállott az a helyzet, hogy a tényleges létszámban nagyobb volt az izraeliták száma az 5%-nál. Azt hiszem igen nagy komplikációkat okoznánk akkor, ha olyan esetekben, ahol már jelentkezett izraelita ifjakat felvettek, az arányszám helyreállítása végett az izraelitákat kizárnánk. Azt hiszem, hogy éppen a numerus claususról szóló törvény érdekében nem látszik tanácsosnak, hogy erre a térre lépjünk. "Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916—1926. Athenaeum, Budapest, 1927. 404. o. Klebelsberget ebben az álláspontjában külpolitikai okok is megerősítették. A magyar felsőoktatás vallási megkülönböztető rendelkezése széles sajtóvisszhangot váltott ki külföldön. [105] Bp. E. OK. j. 1922123. 77—79. o. [106] Bp. E. OK. j. 1925/26. 36—37. o. [107] Bp. E. OK. j. 1925/26. 70. o. [108] Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—26, Athenaeum, Budapest, 1927. 521. o. [109] Ádám tanár kinevezési ügyével és az autonómia megsértésével a kari ülés jegyzőkönyvek igen behatóan foglalkoznak. Itt csak a legfontosabb megnyilatkozásokra utalunk. Ezek irodalmi adatai: a