Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)

Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról

A „politikai" jelentőség miatt nem a VKM, hanem a minisztertanácsnak kellett e kérdéssel foglalkozni. Mint Kenyeres Balázs Tóth Lajostól értesült: „...a Minisztertanács értekezleten foglalkozott e kérdéssel és... a hozzájárulásra nincs kilátás, "u. o. [31] Bp. E. OK. j. 1019/20. 317. o. [32] Bp. E. OK. 1919/20. 452. o. [33] Eleinte megkockáztatta a Kar, a horthysta hivatalos karhatalom kivezénylését, de ez természetesen nem vezetett eredményre. Mint a jegyzőkönyv írja: „.. .az egyetemi épületben levő karhatalmat igénybe vette, de fegyvertelen lévén nem sokat használ. A verekedéseket úgy rendezték, hogy mire azokról ő (a Dékán V. L.) jelentést kapott, a verekedőknek már hűlt helyük volt. A rektor rendőröket rendelt ki az egyetem folyosójára, de ez nem volt jó intézkedés, csak izgatta a kedélyeket". Bp. E. OK. j. 1920/21. 89. o. Visszatérő refrénné válik Bársony János meggondolása: „. . .a tanári Kar semmiféle szigorú, vagy fenyegető felszólítást nem intéz az ifjúsághoz és intézkedéseket sem tesz, amelyek a hangulatot izgathatnák." u. o. 86, o. Nyolc évvel később a numerus clausus törvény revíziója kapcsán kirobbant antiszemita tüntetéseknél szinte szószerint hasonló a helyzet. Az 192S. február 14-i ülésen ismertetik az Egyetemi Tanács álláspontját: „...az Egyetemi Tanács foglalkozott a numerus clausus törvényjavaslatának tárgyalása folytán az egyetemen esetleg előálló rendellenességek és a hallgatóság magatartásának kérdésével és úgy határozott, hogy mindaddig, amíg erre nem lesz szükség nem avatkozik be a dolgok menetébe, nehogy esetleg provokálja a hallgatóságot. Amennyiben a hallgatóság sztrájkba fog, vagyis nem látogatja az előadásokat, rektori hirdetményben fogjuk a hallgatóságot felhívni az előadások pontos látogatására és esetleg elrendeltetik, hogy a tanárok katalógust olvassanak." Bp. E. OK. j. 1927/28. 584. o. [34] Bp. E. OK. j. 1927/28. 310. o. [35] Bp. E. OK. j. 1920/21. 46. o. [36] Bp. E. OK. j. 1922/23. 444. o. [37] A polgári demokratikus hatalmak reakciója messze megkésett a nemzetközi munkásosztály éberségétől. A nemzetközi szakszervezeti szövetség ugyanis már 1920. június 18-án bojkottot hirdetett Magyarország ellen, mert nem oszlatták fel, a horthysta terrorkülönítményeket. [38] Bp. E. OK. j. 1928/29. 992. o. [39] Bp. E. OK. j. 1931/32. 328. o. [40] Ádám professzort a kormányzó kérésére Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszter a szokásos egyetemi kinevezési út megkerülésével, amelyben a karnak kell előzetesen javaslatot tenni, közvetlenül nevezte ki. A kinevezés ellen a kar erősen tiltakozott, mint arról a későbbiek során szólni fogunk. Az ügy elmérgesedése folytán a miniszterelnök magához kérette az egyetem rektorát és az orvoskar dékánját. Itt hangzott el az, miszerint Bethlen „. . .az Ádám féle kinevezés ellen