Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 37. (Budapest, 1965)
Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvosainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról
A dotációs és szakmai szempontból előállott féltékenység fűtője a jobboldali és bulvár sajtó, amely igyekszik az egyetemeket egymással szembeugrasztani [95]. A gazdasági ellentétek különösen felfokozódnak abban az időszakban, amikor a gazdasági válság következményeként felmerül, hogy a vidéki egyetemek egyikét, másikát az adott költségvetésből nem tudják fenntartani. A fakultás szüneteltetésének a budapesti Karban is neves képviselői vannak [96]. Vámossy e kérdésben is kiáll a testvéregyetemek létezése mellett, végülis az ő álláspontja győz, a Kar nem kíván a vidéki egyetemek szüneteltetésének kérdésével foglalkozni [97]. A szakmai ellentétek főleg azon a ponton robbannak ki, hogy a vidéki egyetemeken habilitált magántanárok közül többen Budapesten folytatják tovább orvosi tevékenységüket és itt oktatni is akarnak. Ezt a témát Budapesten több Kari ülésen is taglalják és végül is olyan határozati javaslatot tesznek a VKM.-nek, hegy ha más egyetemen docenturát tett egyén „... egy másik egyetemi városba teszi át működési körét, úgy magántanári jellege önként megszűnjék, s a címet csak az esetben használhatja, ha az illető város egyeteme őt magántanárai közé habilitálja" [98]. A korszak gazdaságpolitikája, hivatalos szemlélete végül is olyan ellentéteket teremt a Karok között, amelyek más demokratikus körülmények közepette fel sem merültek volna. Jellemző példa az utóbbi is, hogy az egyetem autonómiájának olyan heves védelmezője, mint a budapesti orvosi Kar, amely — mint később látni fogjuk az autonómiája védelmezésének kérdésében magával a hivatalos művelődéspolitikával is szembehelyezkedett, e torz viszonyok hatására önmaga is az autonómiacsonkító tényezők közé lépett be a „venia legendi" önkényes korlátozásával. 6. A kurzus ingatag társadalmi és gazdasági talaján az érdekellentétek bonyolult szövevénye alakul ki magán az uralkodóosztályon belül is, annak egyes rétegei és intézményei között is. Az egyetemek között kiélesedő gazdasági, szemléleti és szakmai ellentéteknél is sokrétűbb az az ellentét, amely az autonómia kérdésében éleződik, egyfelől a
