Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

Komplex aetiologiájú ' betegségnek látszik R. Mach és /, Jeanneret két esete [83 ] : családi előfordulású (anya és leánya) hyperostosis cranii, elhízás, hypertensio, neuromuscularis zavarok és fokozott kreatinuria mellett normális serum phosphatase és Ca-szint jellemzik a kórképet. A Paget-kór (s különösen annak koponyára lokalizálódó alakja, az ún. leontiasis ossea) nemigen jöhet tekintetbe, mert ez esetekben a csontmegvastagodás egészen szélsőséges mértékű, s az agy-, és az arckoponya összes csontjaira egyaránt kiterjed [14, 68, 69 ]. Hasonló az eset a Cockaine leívta „heredo-familial-multi-dystrophic dwarfism"-nál is: bár egyes tünetei (koponyacsontok vastagsága, csigolyatestek deformáltsága, rövid, vaskos metacarpusok és phalanxok) hasonlóak, mások (a törpenövés és az igen nagyfokú ritkaság) miatt aligha vehetők komolyan tekintetbe [27]. Ugyanilyen megítélés alá esik az igen ritka ún. Caffey-féle betegség is. A •— valószínűleg gyulladásos eredetű — csontmegvastagodás csak gyermekeken jelentkezik, s átmeneti jellegű; a kórfolyamat lezajlása után eltűnik [40, 89 ]. Koponya hyperostosisszal jár még a szintén igen ritka Albers—• Schönberg-féle betegség is. Regöly—Mérei egy esetében a sellát oldalirányú felvételen beszűkültnek találta [106 ]. Hyperostosisszal jár még a sarlósejtes anaemia [106] is. Valamilyen lokális irritatív hatás — pl. meningeoma — következtében is kifejlődhet körülírt hyperostosis [106]. A fentebbi pathologiai tényezőkön kívül nem szabad szem elől téveszteni azokat az okokat sem, amelyek tartósan (generációkon át) fejthetik ki hatásukat, s esetleg hasonló elváltozásokat idézhetnek elő. Ilyenek (a) a környezeti hatások (táplálkozás) és (6) az alkati tényezők. Az előbbire csak két illusztráló adat. Holger Nielsen [50] kísérletileg bizonyította, hogy thyroxin adagolásával előidézett osteoporosis létrejötte A- és D-vitamin adagolásával meggátolható. Azt meg már régóta tudjuk, hogy D-vitamin túladagolásával osteosklerosis idézhető elő. Számításba vehető-e a táplálék D-vitamintartalmának ilyen szélsőséges és tartós megváltozása? Finnország egyes vidékein igen gyakoriak a hypothyreosisszal járó kórképek. Az elmúlt esztendőkben mutatták ki, hogy ezeken a vidékeken a tejben bizonyos, a pajzsmirigy működését csökkentő, valószínűleg növényi eredetű anyagok találhatók. Alkati tényezők jelentőségére utal a már említett számos vizsgálati