Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)
Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében
nagy volt-e?" [551. A -^——T-J-— arányra, durva becsléssel a sella térfogat ' következő eredményeket kapta: Brachiosaurus: 1 800 000 : 1 Barosaurus: 800 000 : 1, s ezeket az értékeket összehasonlította három ma élő madár megfelelő viszonyszámaival: kacsa: 200 000:1 tyúk: 110 000 : 1 galamb: 20 000:1. E méréseiből adódó végkövetkeztetései a következők: „Ezeknél a madaraknál a hypophysis az egész testhez képest jóval nagyobb mint a Sauropoda-náV. Továbbá: „A testsúlyértékek és a hypophysis térfogata mindenképpen arra vallanak, hogy az óriáshüllők hypophysise — a tyúkkal, galambbal, kacsával összehasonlítva — testsúlyukhoz képest kicsi volt. Csak azért kapott lábra az a nézet, hogy az óriáshüllők (Sauropoda) hypophysise feltűnően nagy, mert mindig a koponya űrtartalmával (ami pedig az óriásnövésu Sauropoda-nál természetszerűleg kicsi volt) hasonlították össze. Az az ismert elmélet tehát, amely a Sauropoda óriásnövését a hypophysis feltételezett hypertrophiájával magyarázza, a fentebbi összehasonlító számadatok ismeretében sokat veszített valószínűségéből [55]. (Megfigyelhető azonban, hogy a három általa közölt madárnál az arány értéke a nagyobb testű kacsa felé haladva fokozatosan nő, különböző fajok vizsgálata esetén tehát alig van correlatio a test nagysága és a hypophysis nagysága között. Sőt, T. Edinger [32] még ma élő, azonos rendszertani kategóriába tartozó gerinceseknél sem talált correlatiot e két érték között). -, .... i, -i i , il koponya kapacitás Egyébkent sem latszik helyesnek, ha a _ -,— : —-.——= fossa pituitaria volumen arányt a .— — testsúly— aránnyal helyettesítjük. Nopcsa fossa pituitaria volumen [90], Lambrecht [79], sőt maga Janensch is [55] felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző óriásnövésu egyedeknél a test tömegéhez képest a fej aránylag kicsi. Másszóval: míg a hypophysis és a test
