Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Bencze József: A 700 éves jáki műemlék templom és a szombathelyi Isis-templom most előkerült votív tárgyai

ben fekvő alak a pestis védőszentje, szent Rozália. Itt is a kép alsó sarkában a felajánlók és két gyermekük látható. A képen szignatúra nincsen, de kétségtelenül tehetségesebb művész festette. A harmadik kép dátuma 1736. Ezt Lábas György, felesége Bolemányi Rozália emlékére ajánlotta fel. Jobbra és balra a magyar versezetben elmondja, hogy Sümegen voltak zarándoklaton és útközben érte feleségét a halál. A versezet így fejeződik be: „Ember életének ez tehát summája, nem tudgya hol, mikor lesz végső órája". A kép felső fele a sümegi kegyszobrot ábrázolja, alant a felajánló és családja. Végül az 1748-ból való „a jáki böcsületes nemes Fazekas céh" ex voto képe, amely a tékozló fiúnak megtérését ábrázolja, az 1748ban dúló nagy „torokgyík"-ból való megszabadulásuk emlékére. A képek több helyen megviseltek, a festék megkopott, a szép kék, zöld, piros, fehér színek eléggé fakók, úgy gondoljuk könnyű szerrel meg lehetne menteni őket, mert úgy orvostörténeti, mint társadalomtudományi szempontokból is értékesek. Viszont újabb 50 esztendőt restaurálás nélkül aligha bírnak ki.