Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Adattár - Váradi Sámuel (1773—1857) Nagyenyed város és Alsó-Fejér vármegye egykori orvosának rövid életrajza és haladó szellemű tevékenysége az 1831. évi kolerajárvány idején (Scheitz Endre)

1833-ban többek segítségével, főleg Szász Károllyal együtt megalapítják a nagyenyedi polgári kaszinót, amely több mint egy évszázadon át működött. Az Alsó-Fehér vármegyei közkórház is az ő kezdeményezésére épült, már 1830-ban buzgólkodott ez ügyben. Anyagilag is derekasan kivette részét a kórház szervezésében. Többször adományozott nagyobb összeget. 1847-ben pedig 2000,— forintot ajánlott fel a kórház tőkéjének gyarapítására, míg ugyanakkor a gazdag Bánffy Miklós a vármegye főispánja, csak 200,— forintot vállalt. A kórház 1848. február 20-án kezdte működését, első főorvosa Váradi Sámuel volt [4]. Az 1849. évi szabadságharc idejében Kolozsváron tartózkodott, mint több tehetős enyedi polgár és onnan csak több mint egy év eltelte után jött haza. Ezután már csak mint városi orvos dolgozott haláláig, ami 1857. november 30-án következett be, Alsó-Fehér vármegye orvostudományi színvonalának emeléséért több alapítványt tett. Ezek értéke 1890-ben elég tetemes összeget, 24 000,— forintot tett ki. Váradi fontos orvostudományi népszerűsítő irodalmi tevékenységet is folytatott. A legnevezetesebb a himlőoltás népszerűsítése : 1. „Tehénhimlő, avagy a vaktzina", Bécs 1802. 2. „Gondviselés az egészséges és gyenge szemekre" címmel L G. Beer neves bécsi egyetemi tanár művének magyar fordítása, melyet Bécsben 1805-ben jelentetett meg. 3. „Utasítás a selyem és eperfa tenyésztésére", Nagyenyed 1842. 4. Végrendeletét is irodalmi műnek lehet tekinteni, mivel memoárjellegű. 5. „A bábaságról, s a bábák számára" című művét talán ki sem adta, csak kéziratban lehetett meg. Váradi irodalmi működését részletesen ismerteti Winkler Albert és Izsák Sámuel. E rövid értekezés keretében csak a művek címét említem, részletesen nem tárgyalom. Váradi a történelmi vonatkozások és nagy ellentétek korában élt,, amidőn mind világpolitikai, mind szűkebb hazája, az erdélyi fejedelemség szintjén is, rendkívüli események Zajlottak le, s az ezekből származó pozitív vagy negatív események döntően befolyásolni