Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 36. (Budapest, 1965)

Grynaeus Tamás: Összehasonlító és aetiopathogenetikai vizsgálatok a fossilis és recens hyperostosisok körében

Ebbe a csoportba sorolhatók esetleg még azok a koponyák is, amelyekről több jelleg korrelatiós vizsgálata folyamán derült ki, hogy az átlagosaktól eltérnek (ezeket 1, alább). 5. Korrelatiós vizsgálatok tanulságai. a) A sella kapacitása és a koponyaindex között nincsen korrelatiós 105 koponya megoszlása koponyaindex szerint: Nem hyperostotikus Hyperostotikus Összes db °/ /0 db °/ /0 db °/ /0 Dolichokran 4 8 5 9 9 8 Mesokran 11 22 15 27 26 25 Brachykran 14 28 24 44 38 36 Hyperbrachykran 18 36 9 16 27 26 Ultrabrachykran 3 6 2 4 5 5 50 55 105 Ez a megállapítás összhangban van Hrdlicka, Martin és Kovács Ákos véleményével. Ranke, Wandt és Kovács Ákos szerint csak a sella növekedése idején, azaz 24 éves korig mutatható ki korrelatio olyan értelemben, hogy a sella vetületének területe és a koponya legnagyobb hosszúsága párhuzamosan nőnek. Kadanoff adataiból [63] — az átlag, és nem az egyedi értékeket véve figyelembe — is látszik, hogy hosszabb koponyák sellája hoszszabb, ill. megfordítva: hosszú sella gyakran jár együtt hosszú koponyával; szélesebb koponya sellája is szélesebb stb. A sella és. koponyaméretek közötti e gyenge korrelatiót a Kadanoff által kiszámított +0,25-ös korrelációs koeficiens is mutatja. b) Az életkor és sella-volumen között sem látszik semmiféle korreláció: az átlag-, és szélsőséges sella-volumen értékek egyaránt képviselve vannak mindegyik korcsoportban. (Hangsúlyozandó, hogy felnőtt, 24 év feletti koponyákról van szó, ahol tehát a növekedés és a sella fiziológiás növekedése már befejeződött.) Dili bizonyította, hogy — egyes eddigi nézetekkelellentétben — idősebb kori osteoporosis nem játszik szerepet a sella-üreg megnagyobbodásában [31].