Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

szabadsága legyen az attyának rá; mikor akarja fel szabadittani, a' bé álláskor pedig a' Czéhban nem tartozik pénzzel, viaszszal, hanem tsak az étekkel és borral, azonképpen társpohárral mind más idegen. Továbbá valamely mester embernek nehéz sebessé, és betege vagyon, tartozik a' Czéh oda menni és meg látni, ha kévántatik, és meg látván, ha elegendő lészen a' meg gyógyításra, jó, s ha pedig nem, és a' beteg is kévánja, a' mesterek más segítő társat adjanak neki, a' kit kíván, és ketten szép emberségesen meg alkuván, mind meg gyógyítással, 's mind fizetéssel; senki pedig egymás sebesséhez ne nyúljon más mester akaratija ellen, ha meg tudja, hogy ott való mester kötötte, hanem jól végére menyen, ki kötötte; mert a' ki ebben találtatik, fő birsággal büntetődik, az fő birság pedig tizenkét veder bor. Ha valamely mester ember jó akaratijából ki ereszti kezéből a* sebest, ötöt meg engesztelvén, szabad legyen kihez megyén és kivel akarja magát gyógyítatni. Valamely mester ember vagy paráznaságban, vagy gyilkosságban, vagy hamis hitben, vagy lopásban találtatnék: annak mestersége le tétessék és a' Czéhból ki vetessék. Ha valamely mester ember egyik a* másik sebessét el gyónatja vagy szolgáját, inassát avagy mesterségit meg gyalázza : az a' mester ember fő birsággal büntettessék. Valamely mester a' táblára és órára bé nem megyén, két veder bor a' birsága, ezek közbe pedig valakinek oly törvénye lenne, a' kin egyik fél nem nyughatnék, újabb meg látásnak vitessék apellatioba az szabó mester uraim eleiben, ha ott se tetszik, vitessék a' kilentz kérdőre és ott vége szakadjon. A' kilentz kérdő pedig ilyen : akkori bíró uram minden féle mives emberek közt lévő czéh mestereket oda hivatván, azok lássák meg. Ezen kívül pedig valamint az mesterek jónak, illendőnek és tisztességesnek itilnek és találnak lenni, magok közt rendelhetnek törvént, tehetnek és végezhetnek szabadon az Czéhnak épületire valót mindenekben. Mindezeket az Articulusokat mi Szöts István eskütt bíró és több esküit polgár uraimmal egyetemben és az egyes tanáts urai akaratijából engedtük az borbély mester uraimnak, látván jó és illendő kévánságokat, írva ki adtuk és meg confirmáltuk, varasunk öregbik petsétivel meg erősítettük. Datum in Civitati Marus Vásárhely, die decimo sexto msnsis Április anno Domini millesimo sexcentesimo vigesimo octavo. Et subscriptum erat Stephanus Szöts major, judex primarius, caeterique jurati cives ac jurati senatores civitatis Marus Vásárhely. (Hitelesített, korabeli másolat Marosvásárhely város levéltárában,)