Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész

ADATTÁR Orvostörténeti levelek (befejező közlemény) ZARÁNDI KNÖPFLER VILMOS orvosdoktor, kórházi főorvos, K. Vilmos Károly, zalatnai bánya­orvos és Ikrich Elisabet Karolina fia, született 1814-ben, a Hunyad megyei Boica községben. Tanulását Zalatnán kezdi, majd középis­kolai tanulmányainak kolozsvári elvégzése után, 1833-ban, mint 19 éves ifjú, a bécsi orvosi egyetemre megy, ahol a szemészetből és a sebészetből tudori oklevelet nyer, miközben tanulmányútra in­dul. Bejárva Magyarország bányavidékeit, majd Cseh-, Porosz-, Bajor-, Szász- és Olszországban a kórházak mellett főként a fürdő­helyeket és ásványvizeket tanulmányozza. 1848 elején beutazza Bel­giumot, Angliát és Franciaországot, majd Erdélyben földtani kuta­tásokat végez. 1849-ben Zalatnáról feldühödött nemzetiségek vérengzése elől, sebesülten menekül és mint nemzetőr százados Bem, Czecz és Gál Sándor mellett szolgál a magyar szabadságharc­ban. Knöpfler Vilmos mint orvos, mint geológus kiváló szaktekin­tély. Több latin és magyar nyelvű orvosi művet ír, amellett a nem­zeti kultúra és közügyek terén mint előharcos nemcsak Marcsvá­sárhelyen, hanem országos viszonylatban is megbecsülést szerez­Ennek fényes bizonysága, hogy amikor a magyar orvosok és ter­mészetvizsgálók 1875-ben, Marosvásárhelyen tartják országos nagy gyűlésüket, őt választják egyhangúlag elnökükké. Nagy érdemeket szerez a marosvásárhelyi országos kórház, a takarékpénztár, a ka­szinó, a Stefánia kisdedóvoda, a színházépítő részvényegylet, aZ önkéntes tűzoltóegylet, az iparosegyesület betegpénztára és még nagyon sok egylet, társadalmi és kultúrintézmény megalapítása körül. Tevékeny részt vesz a ref. egyház, a pénzintézet, valamint a megye 5 Orvostörténeti Könyvtár közi. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom