Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)
Balogh Ernő: Nagy tanítómesterünk, Buday Kálmán emlékezete
Buday Mátyás néptanító volt a Nagy-Alföld déli vidékén, ahol korán tüdőbajban halt meg. Elhúzódó betegsége alatt hitvese: Demény Borbála sokszor helyettesítette és a kis Kálmán unokáját is nagy szeretettel tanította meg a betűvetésre. Utóbbi, mint igen népes és pedig 12 gyermekes, a legbelsőségesebben összeforrt családi tűzhelynek a neveltje, eleve mentesült az egyéni különcködésnek még csak a látszatától is. Egyik első unokanővére: Kelemen Auróra, Babits Mihály édesanyja volt. Mint a pécsi gimnáziumnak mindvégig osztályelső tanulóját önképzők r ri elnökké is megválasztották. Később a budapesti orvosnövendék barátai közül vele együtt többen lettek egyetemi ny. r. tanárok. Ó ebben a minőségben egyaránt 19—19 tanéven át oktatta hallgatóit előbb Kolozsvárt, majd Pesten, mind a két helyen Genersich Antal utódaként. Utánozhatatlan szelid mosolyával mesélte el egyszer e sorok írójának — még mint tanársegédjének — a következőt: Kolozsvári egyik tanévében mindössze 15 hallgatója volt. Ezek közül mint besorozott katonakötelesek az akkori szokás szerint április 1-én katonai kiképzésre 14-en bevonultak. „Képzelje el doktor úr, mindössze egyetlenegy hallgatóm maradt és ezzel az eggyel kellett előadási óráimat kitöltve nap mint nap szakmailag eldiskurálnom", (Mennyire irigyeltük ezt a szerencsés hallgatót!) Louis Pasteurnek, a nem orvos létére a praeventiv therapia atyamesterének, az emberiség hallhatatlan jótevőjének, a róla elnevezett párisi intézetben emelt, bolthajtásos födémű tombeauxja művészi szép mozaikcsoportokban szemlélteti örökbecsű felfedezéseit. Ugyancsak mozaikokban kísérli meg ez a centenáris emlékezés is Buday Kálmánnak a tudós, pedagógus és végül, de ezeknél korántsem kisebbrendű emberi érdemeit önfényűsíteni. „A bölcsesség annyi, mint előrelátás" — a franciák szavajárása szerint. Ezen szállóigéjüket átvéve, Buday Kálmán már mint tudós mindenképpen előrelátó bölcs emberként állt elénk. Providenciális talentumával céltudatosan készül elő a kolozsvári kórbonctani intézet vezetését átvenni. Brüsszelben, Koppenhágában, Berlinben, Bécsben gyűjtött szakismeretei birtokában lép be Erdély kincses fővárosába, ahol jövőbelátóan indítja meg mindjárt a bakteriológiai, nemsokára rá a hullai röntgendiagnosztikai eljárásokat. Parist 1910-ben a nemzetközi rákkonferencia alkalmából kereste fel, ahol
