Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 35. (Budapest, 1965)
Adattár - Orvostörténeti levelek II. rész
Én még tsak gondolatommal sem kívánok másnak ártani; de itt nékem más valósággal is akart, nem tudván azt, hogy Exc-ádnak okoz kárt. Mivel én tudom, hogy az Exc-ád Nagyszivüsége meg nem engedné, hogy az én gyenge hatomra essen az a' néhány forint kár. Melly hogy Exc-ádra is ne eshessen, minden igyekezetem az. Fordításom eleibe Előljáró Beszédet is készítettem már régen, mellyel ide accludálva udvarlok Ec-ádnak. — Az Exc-ád parantsolatját pedig alázatos nagy óhajtással elvárom; de az alatt is, hogy híjába ne üljek, fordítgatok. Mert nagy terhe fekszik gyenge vállaimon, mellyet lassan-lassan lerázni igyekeszek. — Magamot továbbra is alázatoson ajjánlván Exc-ad kegyes Grátiájába, maradok állandóul Kegyelmes Gróf és Fő Ispány Ur, Excellentiádnak legalázatosabb Szolgája Bétsben 2. Septemb. 1793. Andrád Sámuel. In der Josephstadt, in der Langen-Gasse Nro 30. in I-ten Stock Nro 12. Csatolva: Hoffmann János Adolfnak két könyvei a' Megelégedésről az okosságnak és Hitnek Fundamentomai szerént. Forditatott Németből Magyar Nyelvre és Elölljáró Beszédje a' Magyar Fordítónak. (Az eredeti az MTA kézirattárában.) MILESZ JÓZSEF orvosdoktor és bölcseleti tanár, született Munkácson, 1750 körül; a debreceni ref. kollégiumban, majd a franekerai egyetemen tanul, ahol 1775, október 18-án orvosdoktori oklevelet nyer. 1777-től Kecskeméten tanárkodik, majd 1786 február 11-től haláláig Debrecenben, a ref, főiskola tanára, miközben orvosi gyakorlatot folytat. Debrecen város kulturális múltjának nevezetes alakja. Orvosi tanácsaiért ez időben „mindkét haza" minden részéből felkeresik. Beszél görögül, latinul, magyarul, németül és franciául. Neje: Hatvani István debreceni tanár Júlia nevű leánya. 1793. augusztus 1-én Debrecenben halt meg.