Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Kőhegyi Mihály: Adatok Homokmégy egészségügyének történetéhez

rangosabb központjában már igen korán találkozunk orvosokkal. Tudjuk, hogy János kanonok és „Physicus" 1832—1337 között élt itt. Pápai tized fejében fél márkát tartozott fizetni [79]. 1361-ben Nagy Lajos király a megüresedett kalocsai nagyprépostságot kéri a pápától — udvari káplánja és háziorvosa — Albert váci lektor, budai kanonok részére. [80]. 1366-ban László kalocsai nagyprépostról, Nagy Lajos udvari orvosáról találunk feljegyzést. Ez a László talán azonos Deméndy Lászlóval, aki a bécsi egyetemen tanult [81], 1378—79-ben veszprémi [83], majd 1379—82-ig nagyváradi püspök volt [84 ]. A pap-orvosokon kívül nagyon kevés orvos működött ebben az időben Magyarországon [85 ]. Azt a néhányat, aki hírre vergődött, főembereink gyakran kölcsönözték egymásnak. Ilyen orvosküldésről Kalocsával kapcsolatban is van adatunk. Varadi Péter kalocsai érseknek volt udvari orvosa Branche mester, akit merész szókimondása miatt, Bonjini állítása szerint, Mátyás az árvái várbörtönbe vettetett s onnan csak (> év múlva szabadult ki [86 ]. Amikor Kinizsi Pált súlyos gutaütés érte Váradi Péter érsek Branche doktort küldte a baj gyógyítására Temesvárra [87 ]. Időközben a péterváradi apát is kérte az érsektől orvosát, aki 1472-ben írt levelében ezeket válaszolja: „Ami pedig a borokat és a leveledben említett egyéb dolgokat illeti, megvárom Branche orvos visszatértét, akit mivel megkérték rá, Kinizsi Pál meggyógyítására küldtem eL Mihelyt ez hazatér, rajta leszek, hogy először szentséges urunknak adjam meg a tiszteletet minden tekintetben, aztán pedig Emberségességed iránt fejezzem ki hálámat.. [88 ]. Branche doktor után nem volt orvos Kalocsán, mert tudunk arról, hogy II. Lajos udvari orvosát küldte ide gyógyítani. Ebből az orvosküldésből majdnem diplomáciai bonyodalom lett, mert Lajos királynak csak ez az egy orvosa volt és Budán sem tartózkodott több medikus, így esett meg azután, hogy amikor az orvos, a kor szokásához híven, a gyógyszerészt is magával vitte, hogy a patikus az ő jelenlétében készítse el a gyógyszert, a hirtelenül megbetegedett velencei követ, sem orvoshoz, sem gyógyszerészhez nem tudott jutni. 1492-ben II. Ulászló udvari orvosát János Jakab mestert küldi a beteg Vingárti Geréb László kalocsai érsekhez kérve, hogy bízzon a képzett orvosban [89].