Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Kőhegyi Mihály: Adatok Homokmégy egészségügyének történetéhez

Orvosföldrajzi szempontból kétségtelenül annak a számtalan mellékágnak, foknak, érnek, holtmedernek van a legnagyobb jelentősége, amely a falu határát behálózza, mert a nyaranta megapadt vízállások századokon át kitűnő tenyésztelepei voltak a sokféle fertőzésnek. Szedte is áldozatait a különféle járványok egész sora. A sok százezernyi hold nagyságú mocsárvilágból kiemelkedő magaslatokon kezdődött el az élet és Homokmégy lényegében ma is több, nagyobb hátságon terül el. Az őstáj rekonstruálásához a régi térképek nagy segítséget nyújtanak. Roselli Francesco [24], Lázár deák [25 ], Münster Sebestyén [26 ], Tabaurot Etienne [27 ], Zsámboki János [28], Hevenessi Gábor [29], Müller Johan [30], Marsili Alajos [31 ] általános jellegű térképén kívül számos hazai, igen részletes és pontos mappát őriznek könyvtáraink és levéltáraink. Közülük csak a legfontosabbakat említhetjük meg: Mikoviny Sámuel [32 ], Spaits István [33 ], Pflacher L. B. [34 ], Dessy József [35], Vásárhelyi Pál [36], Ruttkay Mihály [37] Kóber József [ 38] és Greif József [39 ] kéziratos lapjait. Ilyen természeti adottságok között élt itt a régi időkben az ember. Az őskortól a honfoglalásig Az orvostudomány történésze sokféle segédtudományt használ fel a jelenségek mélyebb felderítése, megmagyarázása céljából. Ilyen például a különböző korok orvosi irodalmának beható tanulmányozása, a statisztika, az orvosi szakkifejezések változásának vizsgálata és a régészet, a régmúlt idők kultúrájának a feltárása [40]. Az orvostörténészek tanulmányozzák az általános történelmet, az irodalmat [41 ], a művészettörténetet is [42 ], mert ezek a tudományokszámtalan adatot tartalmaznak az emberek egészségére, betegségére, gyógyító módszereire vonatkozóan. A legrégibb idők orvoslásának tanulmányozásában jelentősége van a mondáknak [43 ], valamint az ásatások során napvilágra került tárgyaknak, épületeknek [44], használati eszközöknek [45], műszereknek is [46]. Az ásatag csontok olykor ősi betegségek [47] vagy gyógyító eljárások nyomait őrzik meg számunkra [48]. A történeti embertan az egykori társadalmak biológiai képét igyekszik rekonstruálni [49]. Az utóbbi