Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - A kolerajárvány emlékei a miskolci Hermann Ottó Múzeumban (Megay Géza)

Miskolcon később is volt kolerajárvány. 1849-ben a szabadságharc végén június 30-án a IV. cári orosz hadtest főserege Miskolc tájékán vesztegelt. A folytonos esőzések, a rossz, élelmezés stb. folytán a betegségek, a kolera „ijesztő módon" szedte áldozatait, naponta ezernél több embert kellett kórházba szállítani. A cári sereg fővezére Paskiewits július 2-tól kezdve külön táborba helyezte az összes seregtesteket, így júli. 5-től kezdve lassan szűnni kezdett a kolera pusztítása. Ahogy Szendrei írja a legborzasztóbban június 29-e és július 5-e között dühöngött e „csúnya nyavalya" ebben 5 nap alatt mintegy 2000 ember pusztult el. Paskiewits 1000 beteget Kassára küldött s 2000 Miskolcon maradt vissza (Szendrei: IV. k. 116—17. és 132—33. oldal). A halottakat leginkább a görögök tetemvári, a reformátusok ugyancsak ott levő sírkertekbe, a mindszenti temetőbe a Kavics domb mellé és a szántóföldekbe temették el. A nagy halandóságot az élelem rosszasága (nyers uborkát, tököt ettek, a szőllőt ételükbe főzték), a tisztátalanság, ami a háborúval jár és az éghajlati változás okozták (Szendrei: IV. k. 133—134. oldal). A naplóíró Szűcs Sámuel kiment a határba Zsolca felé a töltés közelében sok elhullott lovat két elesett muszka katonát talált (Szendrei: IV. k. 316. old.). Miskolcon még 1855 augusztus és szeptember hónapokban kisebbszerű kolerajárány uralkodott (Szendrei: IV. k. 48. old.). 1866-ban a porosz-osztrák és olasz-osztrák háborúból október elején érkező katonák közül sokan meghaltak. Nagy izgalmat keltett, hogy ismét szétterjed a kolerajárvány, amely a megye több községében aggasztóan lépett fel, különösen Felső-Hámorban (ma Lillafüred). Miskolcot a járvány ez alkalommal elkerülte. A fővárosban sok áldozatot szedett (Szendrei: IV. 49. old.). 1873-ban ismét kolerajárvány dúlt Miskolcon, amely 1872-ből húzódott át erre az évre. A járvány a következő időpontokban lépett fel: 1872. nov. 11-én vette kezdetét, megszűnt 1873. okt. 12-én. Szünetelt 1872. nov. 15-től dec. 15-ig, és 1873. márc. 29-től ápr. 12-ig. Legerősebb volt: 1873. július 19-től 26-ig (204 beteg) A járvány egész ideje alatt beteg volt: 431 férfi 366 nő 129 gyermek