Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - A kolerajárvány emlékei a miskolci Hermann Ottó Múzeumban (Megay Géza)

Végre a Közönségnek még e következendők is adattatnak tudtára: a) A Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak f. e. Szent-Jakab-Hava 2(i-án 20 329. szám alatt ide is megérkezett felső Rendelése szerént: az Epekórság nyavalya uralkodása miatt, a Debreceni közelebbi országos Vásár, vagy is az ugy nevezett: Lőrincz-napi sza­badság, nem fog megtartatni; oda tehát magának való haszontalan költség okozással, senki is útnak ne induljon. b) Az Epekórság nyavalyában T. N. Borsod Vármegyében eleitől fogva a mai alább irt napig megholtak 2139. most betegek 2680. sze­mélyek — Azok a Helységek pedig, mellyekben az I-ső szám alatt költ Hirdetéstől ólta, az Epekórság kiütött; e következendők: Bolyok; Dédes; Domaháza; Kazincz; Málinka; Nádasd; Radistyán; Sajó-Némethi; Szent-Péter; Szilvás; Tapolcsány; Tardona; Uppony; Járdánháza; Vadna; Velezd; Bóta; Nagy-Mihály; Csókva. Minekután ez a Hirdetés, már nyomtató Sajtó alá volt bocsajtva a Romai Catholikca, és Nemegyesült Ó Hiten; ugy az Augustána Val­lástételen lévő Fő Tisztelendő Lelkipásztorok részekről bejelentetett; hogy: — mindnyájan magok részekről is, naponként, a temetkezés rendes időpontjául. Dél előtt a 10-ik, délután pedig az 5-ik órát vá­lasztván el; az emiitett órákban csendités és emlékeztetés gyanánt, a Klastrombeli nagy harang, a Görögök tornyában pedig a magok ha­rangja fog huzattatni. — Az Augustána Vallást tételt tartók végezetre magokat a Reformátusok tornyabeli csenditéshez fogják alkalmaz­tatni. Költ Miskolczon Augustus Hónap 5-én 1831. A T. Állandó Deputátió rendeléséből kiadta PALÓCZY LÁSZLÓ m. k. Fő Nótárius" Szendrey János Miskolc történetírója szerint a kolera Miskolcon 1831. július 1-én ütött ki (Szendrey IV. k. 35. 1.). A temetéseket, halotti szertartásokat betiltották. Az úton útfélen elhaltakat, a sze­rencsétlenül jártakat nagy koporsókban temették el; Külön teme­tőket jelöltek ki számukra. Két temetésen nagyobb rendzavarás is történt és katonaságot kellett kivezényelni. A rend fenntartására B. Vay Lajos vezénylete alatt polgárőrség alakult, amely a Sajónál tartotta gyakorlatait. A megyében január végégig 10 000-en Miskol­con G00-an haltak meg (Szendrey: IV. k. 35. 1.). Érdekes emléke még a nagy kolerajárványnak az a fajanszkancsó is, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeum őriz. A csücskös ki­öntős, egyszerű sima kancsón elől a múlt század romantikus stílu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom