Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - A görög kereskedők Sanitäts-Foedeje (Füves Ödön)

A GÖRÖG KERESKEDŐK SANITÄTSFOEDEJE A XVIIL században a magyarországi kereskedelem a zömmel DélMakedóniából származó görögök kezében volt, mivel a passzarováci béke értelmében igen csekély vámmal hozhattak be török árut hazánkba. A meggazdagodás reményétől fűtve mind több görög kereskedő kezdett tevékenykedni a magyar földön. A nálunk megforduló görögök három csoportra oszthatók: 7. az állandóan letelepedettekre; 2. a falvakat, városokat járó vándorkereskedőkre; .'í. áruszállítókra. A két utóbbi csoportba tartozó görögök messze országokat jártak be és könnyen hurcolhattak be különféle betegségeket. Hogy a kormányzat elejét vegye a járványok terjedésének, már a XVIII. század első felében elrendelte, hogy minden magyar határt átlépő török alattvalót, görög kereskedőt egészségügyi megfigyelésnek vessék alá. Létrehozták a határállomásokon az ún. negyvenedházakat (másképpen veszteglőház, Contumaz-Haus, domus contumacialis), ahol a kereskedők hat hetet vesztegeltek. A legfontosabb ilyen egészségügyi karantén Zimonyban működött, a görög kereskedők többsége ugyanis akár hajón jött, akár karavánnal ott lépte át a török-magyar határt. A negyvenedházban a görög kereskedőt vagy utazót többször megvizsgálták, áruját, csomagjait fertőtlenítették. Ha a Contumaczorvos semmiféle betegséget nem tudott megállapítani, akkor erről a tényről orvosi igazolást állított ki, a Personal-Sanitats-Foedét (litterae sanitatis). Ezt néha kézzel írták, de legtöbbször űrlap állt rendelkezésre, s csak a szükséges adatokat töltötték ki kézzel. Az Országos Levéltárban sikerült megtalálnunk néhány gyöngyösi görög kereskedő orvosi igazolványát, amelyet a zimonyi veszteglőház orvosa és igazgatója állított ki (Htt. Mise. Fasc. 2. Nr. 8.). Az alábbi képen a Gyöngyösre utazó Dimitrios Bogda 15 éves görög ifjú orvosi bizonyítványa látható. A magyar határőrség csak ennek az igazolványnak a bemutatása után állította ki a magyar útlevelet. A Helytartótanács által elrendelt görög kereskedői összeírások (1769—1770) egyik fontos pontja, hogy az illető görög rendelkezik-e Sanitats-Foedével. Az összeírásokat tanulmányozva igen gyakran olvassuk a következőket: „Nullás legitimatorias habet" vagy „passualia deperdidit". Ebből nyilvánvaló, hogy a görögök jó része nem legálisan, hanem a határszerveket, s így a negyvenedházakat is megkerülve jött be hazánkba. Ezek szerint tehát a Törökországból jövő görögök egészségügyi vizsgálatát előíró rendelkezés, a negyvenedházak felállítása, bármennyire is fontos preventív intézkedés volt, mégsem tudta sohasem maradéktalanul elérni célját. Füves Ödön Budapest