Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

pedig, valakit kedves Hazánk szült, nevelt, táplált, oktatott, és szárnyra botsátott, ezen segedelemre való készség legfőbb kötelessége. Én illyen gondolatoktól lelkesittetve, eleitől fogva igyekeztem minden tehettségemet e' nagy tzélra forditani, melly igyekezetemet, hogy a' Nemes Haza és Excellentiád sokkal fellyül érdememenn megjutalmaztatta, azt holtig és bujdosásimban is mindenütt a' legháládatosabb ditsekedéssel hirdetem. Semmi engem ezen kegyelemnél, hathatósabban Hazám szolgalatjára fel nem indíthatott volna, mellyért ugyan megkettőztetett törekedéssel keresem is mindazokat az alkalmatosságokat, mellyeknél fogva köteles készségemet kinyilatkoztassam. Nevezetes eszköz e' végre, Európának pallérozottabb részeibe való mostani kellemetes bujdosásom, mellyekben a' nagyon virágjába indult tudományok és mesterségek bővsége, elmémnek mindennapi kies legeltető mezei; olly számtalan kedves tárgyakat raknak szemem eleibe, hogy azoknak leírására sok levelek kívántatnának. Valamennyiszer pedig e' félékre találok, mindenkor ezen gondolat ösztönzi szivemet: Vallyon ezt, vagy amazt, jó volna é, lehetne é bevinni Hazámba? Tsak egynehányat említek tehát azok közzül, mellyek előttem legérdemesebbeknek tetzettek. Első: a' Göttingai nagy hirü és ugyan gazdag királlyi könyvtárnak azon igen kitsiny részetskéje, melly Magyar Hazánk Történeteit és Országos ügyeit illeti. Ezen gyűjtemény nagy méltóságát jobban Excellentiád eleibe nem terjeszthettem volna, mint e' kis részetskéjének leküldésével, mellyből, ennek igen feles-számát éppen ugy kitalálhatni, mint ama nagy hirü temérdek Rhodusi Bálvány (Colossus) szertelen nagyságát ölnyi karimájú kis ujja maradvánnyából. Ezen könyvek Lajtsromából választhat a' M. Társaság ollyanokat, mellyeket vagy megvásárolni, vagy egészen leíratni, vagy rövid summába szoritólag velejét kijegyezni szükségesnek találja. Melly, ha a' dig, mig itt mulatok, meg-esik; magam, a' mennyire egy ember ér, véghez viszem; ha több ember erejét kívánja, véghez vitetem; elmenetelem utánra haladván; e' féle foglalatosságokra szoktatott embereket, mint örökös levelezőket a' M. Társaság számára szerzek. Egy szóval mindent véghez viszek, a' mit vagy magam feltalálok; vagy Excellentiádtól Rendelésül veszek. Második: egy oltsó Fahasitó Furu, hozzávaló hoszszuko jukas srofjával együtt, melly két darab eszközzel, igen kevés erővel, tsak egy két fúrás és egy kevés puska por által akármelly temérdek, durva götsös tőkét széljel lehet hasogattatni. Hogy effélére nagy szüksége vagyon Hazánknak, azt a' Hunyad vármegyei, Kalotaszegi és Szilágyi nagy erdőkbe ezerenként elrothadott és soha emberi hasznora nem fordíttathatott nagy fák mindennap kiáltják. Sok hellyeken a' lakósok a falu mellett hagyják elrothadni, az emberi (legalább az oktalan Paraszti) erőt feljül haladó, elhasitású szép nagy fákat; és egy-két órányira mennek, a' gyönyörű fiatal erdő, karomnyi fiatal szép fáinak könnyű levagdalására, és idő előtt való elpazérlására. Példa erre Gárdán13 Orvostörténeti Könyvtár közi. 193