Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

vesék, valamennyire esmeretesek; az Hazánk valóságos nagy hasznára tzélozók, mellyeket ott, ahol megfordulhatok, szemügyre venni el sem mulatom, tsak hogy legyen oztán annak idejében ollyan Gazdag, a' ki ezen én tsupa Theoriámat pénzével, jószágával 's embereivel Praxisra fordittassa. Mert ezeket a' dolgokat akármelly kitsibe kezdje is az ember; mégis két három négy ezer forint arra tsak álmodozás volna. Ezekre hát a' Mlgos Ur utat készithet; jól tudhatván azt; hol van a' Tehetség az Akarattal egybe fogódzva; mert némellynek van tehettsége, de nints általlátása; tehát akaratja sem lehet. Másnak van általlátása és akaratja, de tehettsége nints. Házasittsa egybe hát ezeket a' Mlgos Ur és én egész hátra levő életemet kész vagyok ollyan ditsöséges tzélokra feláldozni. Nekem nem kell halálom után Capitális, mert nekem Feleségem, Gyermekem a Haza, ezért élek halok. Ha tehát hasznát akarják venni iétemnek; hatalmokban van, tsak lelkesittsenek. Ez az utam tsak első sengéje efféle gondolatimnak; nem következik, hogy ennek elvégzésével soha többet ne utazhassak. Mert ha Istennek tettzik, még száz országot is öszve nyargalhatok, ha azt Hazám akarja; 's javát abból reménli. Én tudom, hogy akkor: sublimi feriam, Sidera vertice, Quod si me utilibus Civibus insères. Ez az én hitem és vallásom ! A Göttingai Nagy Bibi. Catologussa már rég lement. Millyen nevén vette G. Ur ö Excja, még nem látom. A' Wolfenbütteli Bibliothecaban; meg ugyan az utammal nem járhattam, egy Catalogussát néztem; de aban tsupa Magyar dolgokra tzélozo gyűjteményt észre nem vettem. Van egy igen tzifra M. S. melly tulajdon Mátyás kirájé volt; de ez egy Deák poéta, említést sem érdemel. A' Vén Büttner Mater és Filiá-it, a' sok Nyelveknek lefogom Postán küldeni, ugy a' Dissertatiot is. Bezzeg a' Hamburgi Nemnich az igaz Sprach Gelehrter! Már ez nem annyira az Alphabetumok és szok (ugy szólván) Mechanica öszvehasonlitásával foglalatoskodik; hanem Philosophischer Sprach-Gelehrter; a' dolognak a' velejire behat és azon tudományát már a' két nagy Lexiconok kiadásába haszonra is fordította. Egyik vagy 120 Nyelvet foglal magába, és tsupán Naturalis História Lexicon; a' másik pedig Waaren Lexicon, és vagy 8—12 nyelven van írva. Minden ember nagy tisztelettel emlékezik azon szertelen nagy munkáról. Szóljunk már Körösiről is még egyszer. Mikor a' Mlgos Ur hozzám intézett levelét írta, még akkor nem érkezett volt le a nyomtatott Hirdetésem; azt hiszem. Már most fel teszem azt, hogy eddig azt olvasta a' Mlgos Ur. Annak Consequentiojául tehát ezt ragaszthatom ide, hogy nekem azon lépésembe leg nagyobb tzélom tsak ez volt, hogy alkalmatosságot nyerjek a' Schlözer megegyezésinek kinyerésire a' végre: hogy ö általa azt a' nehéz materiát, a' Magyarok régi igaz eredetit egy különös Részben Caputban kidolgoztassam. Másodszor, hogy imitt amott holmi szükséges megjegyzéseket tétessek. Harmadszor: hogy 1737-től 1797-ig kipotoltassam. Ezt én ö tölle meg nyertem,