Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965)

Adattár - Orvostörténeti levelek (Fodor István gyűjtéséből)

sokkal beszélhetek, nevezetesen; a' valaha megszülethető MagyarSzotár kinyomtatodása iránt. Már pedig a' Mlgos Ur leveleiből még uj ideákat kaphatok; 's várok is. Ez enyimeknek pedig hellybehagyásáról, vagy megjobbitásárol feleletet. Breitkopfnak is irtam eziránt Lipsiába. Megvállik mit felel. Azok az egész világ Lexiconjait mind kinyomtatnák, mert ott van az igaz Lexiconfabrica. Ott már régi beletanult betűszedők, és correctorok vágynak, kiknek párjokat; a' még tanulatlan részibe Európának (mint Béts, Magyar Orsz. 's a. t.) hijjába keressük. Éppen most olvasok egy négy Tomusu Lexicont, mellyet 1780-ba Lipsiába nyomtattak. Szörnyű Accuratio van minden rendibe, a' millyent még othonn 200 esztendő múlva várhatunk. Ha pedig Bétsbe is akarna a' Mlgos Ur elömbe tudositást küldeni, azt Agens Dienes Úrhoz utasitván, kezemhez szolgáltatja. A' mi jo Falka Bikfalvi Sámuelünk megkapá munkás elmésségének gyönyörű jutalmát. 800 Rforint fizetéssel, szabad Quartállyal 's több éhez tartozó potolékokkal megyén Budára Császári fizetésre Betümettszönek. Nagyon örvendem, hogy ezen egy Hazánk' fia, — a' már sok másrendbáli probákonn általmentek — között legjobban eltalálta a' tzélt, és a' maga Elementumába juthatott. Mert Kaprontzai, Vizi, Ajtai Dávid, mind sok hánykodásokonn által ment emberek, és tzéljavétettek lőnek, ez egy pedig Triumphussal megyén hozájába. Nagy örömmel, mikor életembenn egy egy ilyent is láthatok; a' sok amolyannok között. Már ezzel majd meg kezdem az Uj Magyar Ortographiát. Egy kisded, hordozható, kellemetes, és sokaknak tettzhető könyvetskét keresek ki a' sok ezrek közzül, melyet gondossonn magyarra forditvánn, azon Ortographiával nyomtattatom ki, és igen oltsonn eladattatom. Azon tul lássa a' Világ, rágódjék rajta, a' ki szereti meg emészti, a' ki nem, ki hányja, legalább következőink, kik nevünknél egyebet esmérni nem fognak, nem szégyenléndik javaslásunkra rá állani. A' Tsétsi Ortographiája sem mindjárt állhatott lábra, ez tsak későre űzhette el a' régi felleget. Bikfalvi is fel találta az hires Uj nyomtatás módját, a' Stereotypust, mellyel némelly ujságokbann a' Párisi Typographus Dido ditsekszik vala! Nekem is küldött egy leveletskét belőlle. Nagyon örvendettem neki. Már a' Császárnak is bé mutatta, a' mint irja, és felvételit reménli. Hogy ezzel is ugy ne járjak, mint a' Koppel-Wirtschaftal, megmagyarázom vagy két szóval. Jobb többetskét kelletinél; mint kevesebbet irni. A' Stereotypus ollyan Nyomtató tábla, melly örökre meg marad, tsak egy könyv számára van készitve, 's következésképpen annyi a' tábla, a' hány laoia lesz a' könyvnek. Soha széllyel nem hánnyák többé, mert talám egy Corpus is. Lehet vele sok ezer exemplarokat nyomtatni. Félannyi áron lehet venni a' leg tzifrább Stereotypust, mint a' leg motskosabb Troppaui — vagy Kolosvári Nyomtatást. Táblákat is árulnak, ha kívánja az ember. Ez ditsöséges találmány.