Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

Mert csak az tudhatja, hogy a különböző fekélyeknél milyen jelenségek léphetnek fel, aki mindezekkel tisztában van. Aki mindezt nem tanulta meg, nem tudhatja azt sem, hogy milyen lesz a fekély kimenetele. Jó testalkata van annak, akinek külseje kellemes és arányos, belei egészségesek, sem túl kövér, sem túl sovány, bőre fehér vagy barna, vagy vörös. Mindezek az arcszínek egyformán jók. Rossz az, ha az arcszín sápadt, zöldessárga vagy hamuszürke. Tudni kell tehát, hogy azok a testalkatok, amelyek nem olyanok, mint a fent leírt, rosszak. Ami a kórt illeti, gyermekeknél leggyakoribb a tályog és a mirigyduzzanat, viszont ők gyógyíthatók ki leghamarabb belőle. Idősebb gyermekeknél és fiatal embereknél ritkábban lépnek fel és nehezebben gyógyulnak. Férfiak ritkábban szenvednek ilyen tályogokkal, sokkal inkább rosszindulatú ótvarban, valamint mélyen fekvő rejtett rákban [8] és jóval 60 éven túl sömörben, amely az éjszakai izzadtságkiütésből származik [9]. Aggastyánoknál nem találunk tályogokat, ezzel szemben gyakori a rejtett és mégis felületesen fekvő rák, amely halálukig nem múlik el. Ami a testrészeket illeti, nagyon nehezen gyógyul a váll, a comb, és a lágyéktájék, mert ezeken a helyeken pang a váladék és így visszaesések lépnek fel. Az ízületek közui leginkább a hüvelyek- és a:*; üregujj van veszc lyeztetve. Azoknál, akiknek hosszan tartó fekélyük van a nyelvük szélén, vizsgáljuk meg a fogaikat, hogy nincs-e éles széle valamelyiknek. Elsősorban halálosak a nyaki és lágyéktáji nagy ütőerek sérülései, továbbá az agy, a máj, a belek és a hólyag sérülései. Ezek az igen veszélyes sebek nem feltétlen halálosak, mert az említett tájékok és azok felépítése egymástól nagyon különböznek, és nagyon különböznek a constitutiók is. Mert néha a sebesültnél sem láz, sem gyulladás nem lép fel, míg máskor látszólag minden ok nélkül lázt kap és valamelyik testrésze heves gyulladásba jön. Ha valaki, akinek gennyedő sebe van, félrebeszél és mégis könnyen viseli, vegyük át a kezelést és nézzük, hogy a tudomány segítségével, adott körülmények között, meggyógyítható-e? Mert az emberek mindenféle sérülésbe belehalhatnak. Egy csomó kis és nagy ér van, amely véletlen folytán megduzzad, elvérzés által halált okoz, viszont más alkalmakkor azáltal, hogy megnyitjuk őket, használunk vele a szervezetnek. Gyakran vannak sebek egyébként veszélytelen helyező