Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 33. (Budapest, 1964)

Hippokratész könyve a levegőről, a vizekről és a vidékekről - A kórjóslatokról (I., II.) Ford.: Dr. Sattler Jenő

csak hosszabb köhögés után és nem teljesen elkeveredve ürül, akkor az rossz jel. A sárga és nem elkeveredett köpet veszélyes, a nyúlós, fehér, tapadós és csomós kevés hasznot hajt. A sötétzöld és a habos köpet is veszélyes. Még ennél is veszélyesebb, ha oly kevéssé van elkeveredve, hogy feketének látszik. Rossz jel, ha semmit sem köp ki a beteg, a tüdő kiürítetlen marad, és mert tele van, a légcsőben a hörgés hallható. Minden tüdőbetegségnél rossz jel az előrement nátha és tüsszentés vagy ha ezek csatlakoznak hozzá, de más súlyos megbetegedéseknél a tüsszentés hasznos. A sárga, kevés vérrel kevert köpet tüdőgyulladásoknál, ha a betegség kezdetén ürül, jó jel és megkönnyebülést okoz, a hetedik napon vagy még későbben már kevésbé jó. Minden köpet, amely nem enyhíti a fájdalmakat, rosszindulatú, de a legveszélyesebb, mint már említettük, a fekete színű. Ezzel szemben jóindulatú az a köpet, amely a fájdalmakat csillapítja. Tudni kell, hogy az azokon a helyeken fellépő összes gyulladások, amelyeket sem köpettel, sem a végbél útján, sem érvágással, sem hashajtókkal és diétával csillapítani nem tudunk, gennyesedésbe mennek át. Veszélyes a hányásszerű köpet addig, amíg epével is kevert, akár tisztán, akár gennyel keverten ürül az epe. Legveszélyesebb azonban, ha ezt a köpetet követő gennyesedés a beteg 7-ik napján vagy még később lép fel. Félni kell, hogy az a beteg, aki ilyen köpetet ürít, a 14-ik napon meg fog halni, hacsak nem áll be nála a kedvező fordulat. Ilyen kedvező fordulat az is, ha könnyen viseli a betegségét, könnyen légzik, fájdalmakat nem érez, könnyen köp, teste egyenletesen puha és meleg, nem szomjazik és vizelés, székelés, alvás és izzadás olyanok, mint ahogyan azt fentebb említettük. Minden egyes, ha fellép jó jelnek tekinthető. A beteg valószínűleg nem hal meg, ha mindezek a tünetek fellépnek. Ha azonban csak egyes tünetek mutatkoznak és mások nem, úgy valószínűtlen, hogy a beteg a 14-ik napot túlélje. Rossz jel, ha ezzel ellenkező fordulat áll be; ha a beteg közérzete nagyon rossz, ha mélyen (felületesen) és szaporán légzik, ha fájdalmai nem csillapulnak, ha köpetet csak nagy erőlködéssel köp ki, kínzó szomjúságot érez, ha lázban a hasa és az oldala igen meleg, homloka, kezei és lábai hidegek; vizelete, széklete, álma, izzadása olyan, mint ahogyan azt fentebb említettük. Minden egyes ilyen tünet rossz jelentőségű, mert ezen tünetek felléptével a 14-ik